A titkosszolgák kíváncsisága szinte határtalan volt – a hódmezővásárhelyiek immár dokumentáltan is szembesülhetnek ezzel. A városban működő ügynökökről készült kutatás tanúsága szerint 1956–1990 között majdnem száz beépített ember dolgozott a közel 50 ezer lakosú városban.
Egyelőre az ügynökök neveinek mintegy kétharmadát sikerült megismerni, a többiek úgynevezett 6-os kartonja hiányzik az állambiztonsági dokumentumokat őrző levéltárból. Talán ezeket – mint arra a tanulmány is felhívja a figyelmet – a nemrég dvd-re mentett egykori mágnesszalagos titkosszolgálati adattár segítségével mégiscsak meg lehet majd tudni.
A hódmezővásárhelyi vezetés eddig is törekedett a város közelmúltjának alaposabb megismertetésére. Néhány éve a holokauszt és a szocializmus áldozataira fókuszáló múzeum nyílt a városban. A mostani múltfeltárás nyomán az önkormányzat több száz oldalnyi dokumentumot hozott nyilvánosságra a honlapján, köztük a fellelhető 6-os kartonok másolatait, és mindehhez elkészült egy tanulmány is. A munka még így is csak az elején tart, számtalan információ szerezhető még például az ügynökök jelentéseit tartalmazó úgynevezett munkadossziékból. A történészi munka befejezetlenségével indokolták a városi önkormányzatnál, hogy a tanulmányt készítő történész neve nem szerepel a dokumentum-összeállításban. Információink szerint ő Fráter Olivér, a Fidesz nemzetbiztonsági szakértője.
Az ügynökök behálózták az egész várost, megtalálhatók voltak a művész értelmiségben éppúgy, mint az orvosok, a papok, a népművelők vagy az egyszerű mezőgazdasági dolgozók között. Országosan ismert, híres ember nincs a soraik között, ám „a hódmezővásárhelyiek közül sokakat meglepett, amikor a helyiek által tisztelt, becsült emberek nevét látták meg a listán” – mondta a HVG kérdésére Kószó Péter alpolgármester, 1990–1994 között MDF-es országgyűlési képviselő.
A helyieknek például biztosan feltűnik, hogy a város művészeti életében fél évszázadon át meghatározó, tavaly elhunyt Dömötör János szerepel a listán. A másolatban közölt 6-os kartonja szerint a jogász végzettségű, 1951-ben osztályidegennek minősített Dömötört 1956 júniusában szervezték be mint a helyi temetkezési vállalat pénzügyi előadóját, de 1958-ban már véget is ért besúgói pályafutása. Kezdődött azonban másik karrierje: 1961-től harminc éven át volt a Tornyai János Múzeum igazgatója, és közben a hatvanas–hetvenes években két cikluson át országgyűlési képviselő.
Bár Dömötört az állambiztonsági zsargon megfogalmazásában hazafias alapon szervezték be, a hódmezővásárhelyi dokumentumok alapján feltűnő, hogy az ötvenes–hatvanas években a legtöbb beszervezés terhelő alapon vagy kompromittálással történt. Terhelő bizonyítékok alapján szervezték be 1961-ben a hódmezővásárhelyi közélet sokak által ismert alakját, a mai alpolgármester apját, a városszerte ismert orvost, Kószó Pált is, aki két évtizedig ügynöke volt az állambiztonsági szolgálatoknak.
Az alpolgármester csak az utóbbi évek helyi önkormányzati adok-kapok harcai kapcsán tudta meg, hogy apja is érintett volt. Az önkormányzat polgári frakciója a fejére olvasta ugyanis a helyi Munkáspárt 2006 vezetőjének, Havránek Ferenc szocialista frakcióban ülő képviselőnek, hogy apja nyilas volt.
A válasz nem sokáig váratott magára, Havránek kutatni kezdett az állambiztonsági levéltárban, majd a megszerzett adatok birtokában kijelentette, Lázár János polgármester egyik közeli munkatársának apja viszont ügynök volt, és ezt zárt borítékban elhelyezett dokumentummal igyekezett bizonyítani. Ezt Kószó és frakciótársai nem bontották ki, ám hamar kitudódott az alpolgármester apjának érintettsége. Kószó Pál főleg a város művészeti életében vett részt, jelentéseket készített, s később titkos megbízott lett az ügynökből.
A Lázár kezdeményezte tényfeltárás nyomán készült összeállításban nem csak az ügynökök adatait tette közzé most a város. A feltárt dokumentumok alapján külön gondot fordított a tartótisztek feltérképezésére is. Őket, illetve az úgynevezett szt- (szigorúan titkos) tiszteket külön táblázatba gyűjtötték, de látszik, hogy e munka még nincs teljesen kész. Nem a teljes karrierjüket rekonstruálták ugyanis, csak azokat az adatokat gyűjtötték össze róluk, amelyek a Hódmezővásárhellyel kapcsolatos iratokból kideríthetők.
Mivel a dokumentumokból az tűnik ki, hogy Hódmezővásárhelyen csak a korszak elején volt külön államvédelmis tiszt, a munka óhatatlanul kiterjedt a Csongrád megyei államvédelemre és részben a megyében máshol beszervezettekre. Így található meg például a nyilvánosságra hozott dokumentumok között a Bogár Zoltán fedőnéven szereplő Gyulay Endre korábbi szeged-csanádi püspök 6-os kartonja.
Az egészben az a furcsa, hogy Gyulay 1951 óta tevékenykedett papként úgy, hogy nem sikerült beszervezni, ám 1987-ben, püspökké kinevezése előtt egy hónappal aláírt a szerveknek. A püspök a HVG kérdésére közölte, nem szervezték be, arra a kérdésre pedig, hogy bírósághoz fordul-e, azt válaszolta, már nyugdíjas, nem érdekli az egész. „Hiába közölték azt a 6-os kartont, senkiről sem jelentettem, pereskedni pedig nem akarok, értelmetlennek tartom” – mondta Gyulay.
RIBA ISTVÁN