Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

A több tízezer köztisztviselőre vonatkozó, kedden kihirdetett és jövő hétfőn hatályba lépő törvény az érdekvédők szerint olyan európai alapelvekbe ütközik, mint például a stabilitás, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, az egyenlő bánásmód, az indokolatlan elbocsátással szembeni védekezéshez való jog, vagy a jogok és kötelességek szimmetriája. 

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a sajtótájékoztatón megjegyezte: nemcsak a törvény tartalma, de megalkotásának és elfogadásának módja is aggályos, hiszen egyéni képviselői indítvánnyal került a parlament elé, így pedig a kormány kikerülhette az intézményes egyeztetést. Az érdekvédő hangsúlyozta, hogy nem vitatják el a döntéshozók jogát, de azt kifogásolják, hogy nem is akarta megismerni véleményüket.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatóan azt hangsúlyozta: felháborítónak tartják és tiltakoznak a több tízmilliós végkielégítések ellen a közszférában, azonban az új szabályozás éppen a szféra alacsony keresetű dolgozóit sújtaná tömegesen. "Nem oda sújt, ahová igazából szánnák" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke. Mindezek miatt az érdekvédők a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény egészének megsemmisítését és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatályban tartását kérik az Alkotmánybíróságtól.

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elmondta azt is, hogy egy keddi egyeztetésen kapott tájékoztatás szerint a 2010-es évben 98 százalékos különadó sújtaná a közszférából elbocsátandók felmentési idejére járó illetmény két hónapon felüli részét, ami már mintegy 650 ezer közalkalmazottra vonatkozik, így többek között az oktatásban és az egészségügyben dolgozókra is.

A javaslat szerint ugyanilyen mértékű különadó sújtaná a ki nem vett szabadság pénzbeni megváltását is - fűzte hozzá a szakszervezeti vezető. Bárdos Judit elmondta, hogy a kedd esti egyeztetésről aznap reggel kapott értesítést, tudomása szerint a közszférában történő felmentésekkel kapcsolatos két hónapon túli illetményre vonatkozó 98 százalékos különadóra vonatkozó javaslatot a kormány már elfogadta és a parlament rövidesen szavaz róla. 

A sajtótájékoztatón több szakszervezeti vezető is kifogásolta, hogy a közszféra alapvető szabályait illetően civil, szakszervezeti egyeztetés nélkül készítik elő az átfogó változtatásokat. Lázár András, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke kifejtette: a parlamenti képviselők egyéni módosító javaslatai lehetővé teszik, hogy a jogalkotás előkészítése során ne kelljen egyeztetni az érintett szféra civil és szakmai szervezeteivel, azaz a társadalommal. A szakszervezeti vezető többek között a médiát újraszabályozó törvényekkel kapcsolatos társadalmi és civil egyeztetés szükségességét is hangoztatta. 

Ugyanakkor a sajtótájékoztatón több szakszervezeti vezető egyetlen pozitívumként azt említette, hogy "megtört a jég", megjelent az egyeztetési hajlandóság és a személyes kapcsolatfelvétel, ugyanis kedden elkezdődött az érdekegyeztetés a kormány és a közszolgálati szféra szakszervezetei között, csütörtök reggel pedig a köztisztviselők napja alkalmából Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter  szakszervezeti vezetők előtt azt mondta, hogy idén nem tervezik a státusok csökkentését.

Ezzel kapcsolatban Varga László megjegyezte, hogy a 2011-ben meginduló átalakítás, például a megyei kormányhivatalok felállítása még nem kevés fejtörést okozhat az érdekvédőknek. Hozzáfűzte ugyanakkor, nem vitatják, hogy szükség lehet változtatásra, átcsoportosításra a közszolgálatban, a kérdés csak az, hogy ez valóban nemzeti közmegegyezés keretében zajlik-e majd. Varga László szerint kölcsönös szándék van a kormányoldal és a szakszervezetek között, hogy július-augusztusban többfordulós tárgyalásokat folytassanak.