szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Kedd óta indoklás nélkül fel lehet mondani a köztisztviselőknek, ám ezzel még nem ért véget az állami alkalmazottak megfélemlítése: a jogalkotói ámokfutás következő állomása a közel egymillió dolgozót fenyegető 98 százalékos különadó – áll a friss HVG címlap-sztorijában.

A közintézményektől megkövetelt nyilatkozatkifüggesztés ellenére valószínűleg nem amiatt fáj most a legjobban az állami alkalmazottak feje, hogy mivel díszítsék munkahelyük falát. A kormány ugyanis a 650 ezer közalkalmazottat és köztisztviselőt, valamint a köztulajdonban lévő cégek több százezer dolgozóját sújtó törvénytervezetet nyújtott be a múlt pénteken az Országgyűlésnek. A szakmai körökben salátatörvényként emlegetett, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által „a gazdaságot béklyóba kötő korlátok” letörése érdekében jegyzett javaslatcsomag egyebek között az állami fizetések korlátozásával és a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben kapott bevételek (végkielégítés, felmondási pénz) drasztikus megadóztatásával próbálja egyfelől röghöz kötni, másfelől egyszerűen és olcsón elküldhetővé tenni a közszolgákat. Mindezt „a társadalmi igazságérzet megteremtése, valamint a közpénzek pazarlásának megszüntetése érdekében” teszi, azzal a demagóg magyarázattal, hogy a kirívóan magas állami fizetéseket kordában kell tartani.

„Lehetetlen megbecsülni, mekkora költségvetési bevételt hozhat a különadó, de ha a Fidesz mégis ki tudta számolni, az azt jelzi, hogy nyílt politikai tisztogatás folyik” – kommentálta a HVG-nek Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára azt a hírt, hogy a kormány az idén 2 milliárd forint bevételt vár a különadótól. Az érdekvédelmi szervezetek szerint már a korábbi jogszabály-módosításokkal is egyértelműen a saját embereinek készítette elő a terepet a Fidesz. Kormányra lépése után szinte azonnal eltörölte ugyanis a köztisztviselők nyílt pályáztatását és a szükséges közigazgatási versenyvizsgát, amelyek korábban azt célozták, hogy a munkáltatók ne szubjektív döntések alapján vegyenek fel új dolgozókat. A törvényjavaslat ismét alaposan felborzolta a kedélyeket, pedig az állami intézmények dolgozói – mint Fehér fogalmazott – „csodaváró hangulatban élték meg a kormányváltást az előző pár év tízezres nagyságrendű létszámleépítései után”.

A teljes összeállítás a friss HVG-ben olvasható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Sólyom visszaküldte a tisztviselőtörvényt

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. Az államfő nem értett egyet azzal, hogy a munkáltatók a kormánytisztviselőket indokolás nélkül menthetnék fel a jövőben.

Pelle János Vélemény

Közszféra: nem hagyják magukat, az Alkotmánybírósághoz fordultak

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) élesen ellenzi, ahogy az Orbán-kormány saját képére szabja a közszférát. Fehér József, az MKKSZ főtitkára bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordultak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény azon rendelkezései miatt, amelyek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkoznak. Mind a 680 ezer közalkalmazottat érinti az a törvénymódosítás, amely augusztus elsejétől a két hónapon felüli, a két millió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos megadóztatását írja elő. Érlelődik a szakszervezetek és a kormány közötti konfrontáció.