Emiatt kaphat Stadler akár 12 év börtönt is

Számla nélkül szerzett be különböző holmikat solti üzletébe Stadler József, és azok után összességében 151 millió forintról állított ki fiktív számlát, hogy cége visszaigényelje az áfát és adóbevallást adhasson be – állítja a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A szóvivő, Szabó Ferenc az ügyről elmondta: Stadler, a barátait rábeszélve – akik szintén vádlottak lettek –, az ő nevükön alapított cégeket kereskedelmi tevékenység folytatására. „Erre azért volt szüksége, mert korábbi ügyei miatt eltiltás hatálya alatt állt.”

Stadler József gondok nékül

null

Volt olyan számla – a nyomozó hatóság megállapítása alapján –, amelynek kiállítója nem adott el árut Stadler társaságának, az egyik kft. pedig a cégnyilvántartás adatai szerint nem is létezik. Az ügyészség szerint Stadler József a fiktív számlákat felhasználva 25 millió forint áfát igényelt vissza 2007 első és második negyedévére, de azt az adóhatóság nem fizette ki neki. A cég tényleges tevékenysége után a vállalkozónak 8 millió forint forgalmi adót kellett volna befizetnie, ám ez ugyancsak elmaradt. Stadler József nem fizette be cége 2007-re vonatkozó, 67 millió forint összegű társasági adóját sem, és nem gondoskodott az áruház pénzkészletének megfelelő nyilvántartásáról, a pénzmozgások dokumentálásáról.

A vádhatóság a vállalkozót, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő, folytatólagos adócsalással, magánokirat- és közokirat-hamisítással, valamint a számvitel rendjének megsértésével, illetve mint különös visszaesőt jelentős kárt okozó csalás kísérletével vádolja. Szabó Ferenc megjegyezte: mindezek miatt 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést kaphat a vállalkozó, de mivel halmazatban elkövetett bűntettekről van szó, a kiszabható maximális büntetés 12 év lehet.

Stadler József, mint nyilatkozataiban leszögezte –, nem tartja megalapozottnak az ellene felhozott vádakat. Szerinte a vállalkozásának dokumentációival semmi gond nincs, a maga részéről megtett és kifizetett mindent, amit a jogszabályok és előírások megkövetelnek.

Kalandos pálya

A pályafutását juhászként kezdő Stadler József a kilencvenes évek elején vált igazán ismertté. A gazdálkodással, bőr- és tollfelvásárlással, élelmiszer-szállítással és könyvkiadással foglalkozó cégei ekkor tízmilliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, és összesen egymilliárd forint nyereséget termeltek. Erre a vagyonra, amelyből Stadler az akasztói stadiont is felépítette, szemet vetettek a bűnözők is. Egy csecsen és magyar bűnözőkből álló banda 1994. január 16-án elrabolta a vállalkozót, és csak a százmillió forintos váltságdíj kifizetése után engedte szabadon. Az emberrablók nem úszták meg tettüket, a társaság két vezetőjét – Márton Gábort és Iszajev Anzort – hat-hat év szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

A bűnözőkhöz képest nagyobb összeg után kutakodott Stadler Józsefnél az adóhivatal. A hatóság szerint az általuk hiányolt mintegy kétmilliárd forint áfacsalásból és exporttámogatás jogellenes igénybevételéből tevődött össze. E vizsgálat keretében vette elő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) azokat a különböző áfa-visszaigénylésre jogosító beszerzéseket, amelyek között olajfestmények és Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskója is szerepelt. Az összességében 820 millió forintos vételár után Stadler 205 milliót kért vissza az APEH-től. A vállalkozót adó- és áfacsalásért első fokon 9 évre, majd 2003-ban jogerősen négy és fél év börtönre ítélték.

A Stadler körüli zűrök 2005-ös szabadulása után is folytatódtak. Tavaly az APEH 130 millió forint bírsággal sújtotta Stadler József ruhakereskedelemmel foglalkozó vállalkozását, a Stadler & M Bt-t, ám a cég nem fizette be a büntetést. Az adóhivatal sem maradt adós a válasszal: felszámolási eljárást indított a társaság ellen. Hasonló sorsra jutott az akasztói üzletember Stad-Ker Bt-je is. Mindez nem vette el a férfi vállalkozó kedvét: szeptembertől állítólag web áruház működtetésébe kezd (HVG. 2010. 07. 24.).