Számla nélkül szerzett be különböző holmikat solti üzletébe Stadler József, és azok után összességében 151 millió forintról állított ki fiktív számlát, hogy cége visszaigényelje az áfát és adóbevallást adhasson be – állítja a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A szóvivő, Szabó Ferenc az ügyről elmondta: Stadler, a barátait rábeszélve – akik szintén vádlottak lettek –, az ő nevükön alapított cégeket kereskedelmi tevékenység folytatására. „Erre azért volt szüksége, mert korábbi ügyei miatt eltiltás hatálya alatt állt.”

Stadler József gondok nékül

null

Volt olyan számla – a nyomozó hatóság megállapítása alapján –, amelynek kiállítója nem adott el árut Stadler társaságának, az egyik kft. pedig a cégnyilvántartás adatai szerint nem is létezik. Az ügyészség szerint Stadler József a fiktív számlákat felhasználva 25 millió forint áfát igényelt vissza 2007 első és második negyedévére, de azt az adóhatóság nem fizette ki neki. A cég tényleges tevékenysége után a vállalkozónak 8 millió forint forgalmi adót kellett volna befizetnie, ám ez ugyancsak elmaradt. Stadler József nem fizette be cége 2007-re vonatkozó, 67 millió forint összegű társasági adóját sem, és nem gondoskodott az áruház pénzkészletének megfelelő nyilvántartásáról, a pénzmozgások dokumentálásáról.

A vádhatóság a vállalkozót, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő, folytatólagos adócsalással, magánokirat- és közokirat-hamisítással, valamint a számvitel rendjének megsértésével, illetve mint különös visszaesőt jelentős kárt okozó csalás kísérletével vádolja. Szabó Ferenc megjegyezte: mindezek miatt 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést kaphat a vállalkozó, de mivel halmazatban elkövetett bűntettekről van szó, a kiszabható maximális büntetés 12 év lehet.

Stadler József, mint nyilatkozataiban leszögezte –, nem tartja megalapozottnak az ellene felhozott vádakat. Szerinte a vállalkozásának dokumentációival semmi gond nincs, a maga részéről megtett és kifizetett mindent, amit a jogszabályok és előírások megkövetelnek.

Kalandos pálya

A pályafutását juhászként kezdő Stadler József a kilencvenes évek elején vált igazán ismertté. A gazdálkodással, bőr- és tollfelvásárlással, élelmiszer-szállítással és könyvkiadással foglalkozó cégei ekkor tízmilliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, és összesen egymilliárd forint nyereséget termeltek. Erre a vagyonra, amelyből Stadler az akasztói stadiont is felépítette, szemet vetettek a bűnözők is. Egy csecsen és magyar bűnözőkből álló banda 1994. január 16-án elrabolta a vállalkozót, és csak a százmillió forintos váltságdíj kifizetése után engedte szabadon. Az emberrablók nem úszták meg tettüket, a társaság két vezetőjét – Márton Gábort és Iszajev Anzort – hat-hat év szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

A bűnözőkhöz képest nagyobb összeg után kutakodott Stadler Józsefnél az adóhivatal. A hatóság szerint az általuk hiányolt mintegy kétmilliárd forint áfacsalásból és exporttámogatás jogellenes igénybevételéből tevődött össze. E vizsgálat keretében vette elő az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) azokat a különböző áfa-visszaigénylésre jogosító beszerzéseket, amelyek között olajfestmények és Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskója is szerepelt. Az összességében 820 millió forintos vételár után Stadler 205 milliót kért vissza az APEH-től. A vállalkozót adó- és áfacsalásért első fokon 9 évre, majd 2003-ban jogerősen négy és fél év börtönre ítélték.

A Stadler körüli zűrök 2005-ös szabadulása után is folytatódtak. Tavaly az APEH 130 millió forint bírsággal sújtotta Stadler József ruhakereskedelemmel foglalkozó vállalkozását, a Stadler & M Bt-t, ám a cég nem fizette be a büntetést. Az adóhivatal sem maradt adós a válasszal: felszámolási eljárást indított a társaság ellen. Hasonló sorsra jutott az akasztói üzletember Stad-Ker Bt-je is. Mindez nem vette el a férfi vállalkozó kedvét: szeptembertől állítólag web áruház működtetésébe kezd (HVG. 2010. 07. 24.).