szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hosszabb távon „bumeránghatása” lehet és az Orbán-kormány hátrányára is válhat a közmédia „elfideszesítése” – vélik egyes szakértők, akik szerint a kereskedelmi médiában várható esetleges tulajdonosi változások is hatással lehetnek a közmédia arculati és tartalmi átalakulására is.

Múlt héten kizárólag fideszes tagokkal alakult meg az Országos Rádió- és Televízió Testület utódjaként a médiafelügyeleti feladatokat ellátó négytagú Médiatanács, miután az ellenzéki pártok nem tudtak egységesen fellépni az általuk jelölhető két tag személyével kapcsolatban. Az MSZP a „médiatörténelem fekete hétfőjének” nevezte a csak Fidesz-delegáltakból álló Médiatanács megalakulásának napját, szakértők szerint pedig az új testülettel hosszabb távon is megváltozhat a hazai média képe.

Hosszabb távon az ellenzéki média profitálhat?

„Létrejött egy olyan struktúra, amelyben kiegyensúlyozottságról nem beszélhetünk, szinte csak az adott személyek jóindulatán múlik, hol húznak határt a szólásszabadságnak” – mondta a hvg.hu-nak Zsolt Péter médiaszociológus, aki szerint ez azt is jelentheti, hogy a közmédiában – politikai és ideológiai vonatkozásban – visszaszorulnak a Fidesz-kormányt kritizáló hangok. Bár politikai téren a kiegyensúlyozottság csökkenésére számít, Zsolt Péter szerint a köztévék és rádiók programjában ugyanakkor növekedhet a színvonal és a kiegyensúlyozottság is javulhat a kultúra, a tudomány és a társadalmi kérdések feldolgozásának területén.

Szerinte a közmédia „elfideszesedéséből” rövid távon előnye származhat a kormánynak, hosszabb távon viszont ez az ellenzéki hátterű média megerősödéséhez vezethet – attól függően, hogy a köztelevízió, közrádió programjaiban mennyire engednek teret a különféle, akár ellenzéki véleményeknek is. Az ellenzéki média népszerűségének növekedése Zsolt Péter szerint nagymértékben függhet majd attól, hogy Magyarországon hogy alakul a gazdaság teljesítőképessége – leegyszerűsítve, ha jól mennek a dolgok, az embereket kevésbé érdekli, mi történik a politikában és erről hogyan számol be a média. Az „bumeránghatást” válthat ki, ha a Fidesz-kormány csak a közmédiát „rohanja le”, a kereskedelmi médiában viszont nem érezhető a befolyása ehhez hasonló mértékben.

A kereskedelmi tévéknél dől el a közmédia sorsa?

A közmédia sorsát épp a kereskedelmi médiában várható esetleges tulajdonosi változások befolyásolhatják – véli Kiszelly Zoltán politológus, aki szerint a jobboldali, a kormány céljaival egyetértő vállalkozói érdekcsoportok – a kereskedelmi rádióknál történt változások, illetve az RTL Klubot is működtető cégbe történő bevásárlás után – feltehetően kísérletet tesznek majd részesedésük további növelésére a kereskedelmi tévécsatornákban. Ez számukra – és a kormány számára is – a „baloldali túlsúly” visszaszorítása mellett azért is kívánatos lehet, mert a csatornák által megtermelt több milliárdos profit nagy részét így „itthon lehet tartani”. Ha a hazai vállalkozói köröknek sikerül tovább növelniük a tulajdonrészüket a kereskedelmi médiában, a – Fidesz számára az idősebb nézők, azaz szavazók miatt kiemelten fontos – közmédia jelenlegi programstruktúrája és tartalmi vezérelemei nem feltétlenül változhatnak meg olyan nagy mértékben.

Bár közvetlenül nem érinti a közmédiát, Kiszelly Zoltán szerint kérdés az is, hogy a hazai médiapiacon külön csoportként emlegetett, multinacionális vállalkozások tulajdonában lévő hazai médiumoknál mennyire jelenik meg az itthon működő ipari és kereskedelmi multik válságadók, illetve egyéb új közterhek miatti „sértettsége”. Korábban Szlovákiában e területen például kisebb médiaháború alakult ki: a Robert Fico kormánya által tervezett gazdasági átalakításokat ellenző gazdasági érdekcsoportok e médiumokon keresztül indítottak hadjáratot az új terhek, illetve változtatások ellen. „Az a kérdés, ez nálunk hogyan és mennyire jelenik meg a médiában” – teszi fel a kérdést az elemző.

Kik lehetnek az új vezetők, vége az MR2 zenei profiljának?

A közmédia átalakítása eközben gőzerővel megindult. A közmédiumok novemberben kinevezendő új vezérigazgatói, illetve a Műsorszolgáltatási és Vagyonkezelő Alap élére kerülő új vezető fogják majd meghatározni, hogyan működik nap mint nap a négy közintézmény – mondta múlt szerdán a Duna Televízió egyik műsorában Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke. Akkor arról is beszélt, hogy az intézményrendszer – mind infrastrukturálisan, mind morálisan – nagyon lepusztult, és bebizonyosodott, hogy a struktúra mára alkalmatlan, és „most egy új fejezet nyílt”.

Elindultak a találgatások arról, hogy kik lehetnek majd a közmédiumok új vezetői, illetve mennyire változhat meg a Magyar Rádió és Magyar Televízió arculata és programja. Van, aki készpénznek veszi például, hogy az MR2 – Petőfi ezentúl nem könnyűzenei csatornaként működik majd, illetve egyes hírek szerint az MTV-t és a Duna Televíziót össze is vonhatják.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Szalai: novemberben jönnek a közmédia-vezérigazgatók

A kuratórium várhatóan november elejére, legkésőbb november közepére megválasztja a közmédiumok új vezérigazgatóit, akiknek munkába állása lehetővé teszi, hogy az új rendszer elinduljon, illetve ezzel párhuzamosan a közszolgálati kódex elkészítése is megkezdődik a Médiatanácsban.

hvg.hu Napi merítés

Mi lesz az MR2 rádió sorsa?

Az eddigi értesülések szerint új vezetőt neveznek ki ezen a héten a Magyar Rádió élére, s azt is tudni lehet, hogy leszámol az MR2 eddigi koncepciójával. Vajon mi lesz a rádió sorsa?