Az Alstom el akarja kerülni a bírósági eljárást, ezért bízik abban, hogy születhet olyan megállapodás, amely elfogadható mind a BKV, mind pedig a Fővárosi Önkormányzat számára.
A budapesti új metrószerelvények gyártója az MTI-nek küldött csütörtöki közleményében úgy fogalmazott: ez a megoldás a budapesti utazóközönség érdekeit szolgálná, mert nem kellene további éveket várnia új szerelvényekre.
Közlésük szerint a projektben az Alstom mindvégig szorosan együttműködött a hatóságokkal és a BKV-val, jelenleg elemzik a kialakult helyzetet, valamint a lehetséges válaszlépéseket. Hozzátették: sajnálattal értesültek a BKV bejelentéséről, amely szerint felmondták a szerződést, és meglepődtek rajta, mivel megítélésük szerint a szerződés felmondása nem alkalmazható.
Hangsúlyozták, hogy a szerelvények műszaki paraméterei teljes mértékben megfelelnek a BKV által jóváhagyott és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által 2007 augusztusában kiadott előzetes típusengedélyben rögzített szempontoknak, és az új metrószerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásokat is teljesítik.
Kitértek arra is, hogy az Alstom eddig több mint háromezer Metropolis szerelvényt adott el világszerte, és a budapesti kocsikéhoz nagyon hasonló vagy azonos fékrendszerrel futnak a vonataik Szingapúrban, Sanghajban, Barcelonában és Isztambulban.
A BKV szerdán közölte, hogy felmondta a 2-es és 4-es metróvonalra szánt szerelvények szállítási szerződését az Alstommal, miután az NKH hétfőn jogerősen is elutasította a Metropolis vonatok végleges típusengedélyének kiadását.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
A további drágulást viszont visszafogja a bőséges kínálat.
A társaság jól fial Lázárnak – és csak neki.
Érdemes árnyékba húzódni.
