szerző:
Szegő Péter
Tetszett a cikk?

Valóban szükségünk van-e új alkotmányra, ha igen, mennyire lehet időtálló, tekintettel a jelenlegi toldozgatásokra-foldozgatásokra? Többek között erről vitatkozott a Jövőkép – Fiatalok Magyarországért Egyesület által A kétharmad árnyékában címmel rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen Hack Péter és Halmai Gábor Gulyás Gergellyel és Salamon Lászlóval.

Többé-kevésbé az, de nem teljesen – felelt Salamon László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke arra a körkérdésre, hogy legitim-e az 1989-es alkotmány. Arra hívta föl a figyelmet, hogy a rendszerváltás alkotmánymódosításainak nagy részét még az utolsó pártállami parlament fogadta el.

A vita ifjú hallgatósága
©

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese arra hívta föl a figyelmet, hogy az az Alkotmány 1949-ben íródott, ám az elmúlt huszonegy év növelte az Alkotmány legitimitását, amely ebben az időszakban „nem vizsgázott rosszul”.

„Úgy tűnik, vannak, akiket érdekel, hogy mi van az Alkotmánnyal” – reagált Hack Péter jogász, volt országgyűlési képviselő arra, hogy az ELTE előadóterme zsúfolásig megtelt. (A hvg.hu a szervezőktől úgy értesült: a pótszékeken ülőket is beleszámítva legalább ötszázötvenen lehettek a teremben, tudósítónk szerint túlnyomó részben egyetemisták.)

Halmai Gábor és Hack Péter
©

Azt mondta: a négyigenes népszavazással, az 1990-es választással, majd a NATO-ba és az Európai Unióba történő belépésről szóló népszavazással a szavazók legitimálták az 1989-ben létrejött berendezkedést.

Halmai Gábor alkotmányjogász, az Országos Választási Bizottság volt elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az Alkotmányt illegitimnek mondjuk, akkor a japán vagy a német alaptörvény is annak tekintendő, mert gyakorlatilag a szövetséges hatalmak írták. Az Egyesült Államok alkotmánya eredetileg tartalmazta a rabszolgaság intézményét, ami ma nyilvánvalóan elfogadhatatlan. De azóta több mint kétszáz év fejlődése van az alkotmány mögött.

Szükség van-e új Alkotmányra? – hangzott a következő körkérdés. Halmai úgy vélte: ha legitim az alkotmány, akkor nincs ok arra, hogy újat alkossunk.

Magyarország súlyos bajainak nem az alkotmány az oka – reagált a kérdésre Hack Péter. „Hét hónap alatt hétszer módosították az alkotmányt. Múltkor az egyik órán a hallgatóktól kérdeztem, hogy van-e náluk alkotmány, mire egyikük azt válaszolta: nincs annyi pénze, hogy havonta új alkotmányt vegyen” – hívta föl Hack a figyelmet a túlzott lendületű alkotmányozás némely aspektusára, a közönség derültsége közepette.

Abban az értelemben, mint 1848-ban, 1920-ban vagy 1989-ben volt, nincs alkotmányozási kényszer. Ezt már Salamon László jelentette ki, hozzátéve, hogy nemcsak akkor van helye új alkotmánynak, ha olyan átalakulást hoz a történelem, mint 1848-ban, 1920-ban vagy 1989-ben. Úgy vélte: maga az 1949-es évszám elégséges ok arra, hogy Magyarországnak új alkotmánya legyen.

Salamon László és Gulyás Gergely
©

Salamon szerint át kell gondolni: jó-e az, ha egy kormány gyakorlatilag leválthatatlan, egy országgyűlés pedig gyakorlatilag föloszlathatatlan.

Gulyás Gergely szerint a mostani alkotmánynak semmilyen értéktartalma nincs. Elismerte: „ha egy kormánykoalíció kétharmados többségére támaszkodva úgy fogalmazza meg az Alkotmányt,  hogy azt nagyon sokan nem érzik magukénak, akkor az sikertelen lesz és nem fogja tudni betölteni a rendeltetését”.

Adtak-e az emberek az országgyűlési választásokon fölhatalmazást az új alkotmányra? – hangzott a következő körkérdés. Válaszában Hack Péter hangsúlyozta: a legújabb hírek szerint az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban már csak a kormánypártok maradtak, mivel a Jobbik is kivonult. Metsző iróniával sorolta a tényeket: „Október 26-án a nép úgy akarta korlátozni az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy az Alkotmánybíróság ne vizsgálhassa fölül azt, amit népszavazásra tűznek ki. November 8-án a nép máshogy gondolta, úgy határozott, hogy az adókra, a vámokra, a költségvetésre vonatkozó törvényeket nem lehet az Alkotmánybíróságnak megsemmisítenie, csak fölülvizsgálnia. De ez a népakarat sem tartott túl sokáig, mert november 16-án Lázár János újabb módosítást nyújtott be, mely szerint az Alkotmánybíróság nem is vizsgálhatja fölül az adó- és járuléktörvényeket, csak akkor, ha az alkotmánybírósági indítvány emberi jogi jogsértésre utal. A három variáció közül melyik teljesíti a népakaratot? Páros heteken az egyik, páratlan heteken a másik?” – tette föl a költői kérdést az ELTE adjunktusa. „Nekem úgy tűnik, még a Fideszen belül sem zárultak le a viták arról, hogy mi legyen” – tette hozzá.

Az irónia a politikai viták része – reagált minderre Gulyás Gergely, aki szerint a visszamenőleges hatályú törvényhozás tilalmát az új alkotmányban rögzíteni kell. „Eljárásjogilag a jelenlegi többségnek ugyan megvan a fölhatalmazása arra, amit csinál, de ez nyilvánvalóan nem a legelegánsabb eljárás. Ugyanakkor az ilyen, a jogállam határán táncoló lépések lehet, hogy erősíteni fogják az állam iránti bizalmat” – vélte Gulyás. Úgy folytatta: reményei szerint ilyen intézkedésekre soha többet nem lesz szükség.

Halmai Gábor a New Deal bevezetésének körülményeivel példálózott. Eszerint 1933-ban Franklin Delano Roosevelt elnök gazdasági problémák egész sorával került szembe, ráadásul a Legfelsőbb Bíróság – melynek a magyar Alkotmánybíróság felel meg – azt képviselte, hogy nem avatkozik be a gazdaság ügyeibe, viszont ellenállt a New Dealnek. Roosevelt szembetalálta magát az alkotmányossággal. Meg akarta kerülni a Legfelsőbb Bíróságot, mégpedig néhány, az ő koncepcióját támogató főbíró kinevezésével, s ezzel a Legfelsőbb Bíróságon belüli erőviszonyok átalakításával. Saját demokrata többsége szavazta le a Kongresszusban. A demokraták ugyanis azon az állásponton voltak, hogy az alkotmányos rendszer tönkretételének az árán nem szabad a gazdaságot helyrehozni. „Én most ettől félek” – tette hozzá Halmai.

Az Alkotmánybíróság nem „kőbe vésett intézmény” – ezt már Salamon László jelentette ki. Szerinte az Alkotmánybíróságról való gondolkodást megnehezíti, hogy aktuálpolitikai kérdésként került napirendre az ügy. A kétkamarás parlamentről a kereszténydemokrata politikus úgy vélte: a fékje lehet az együttes kormányzati és parlamenti hatalomnak.

Az alkotmányos értékek megőrzése a mostani kétharmados többség kötelessége – jelentette ki Halmai Gábor, akit nem zavarna, ha a Szentkorona-tant az alkotmánytörténet egyik elemeként megemlítené a preambulum, de – mint fogalmazott – a Szentkorona-tan alkotmányértelmezési alappá válása ellentétes a népszuverenitás elvével és „nagyon veszélyes dolog” lenne.

Hack Pétert a kormánypártok által erősen belengetett kétkamarás parlamentről kérdeztük. „A Fidesz sem könnyen tudná eladni, hogy miközben csökkentik a Parlament létszámát, létrehoznak egy második kamarát” – vélte a volt országgyűlési képviselő. „Én személy szerint ellensége vagyok a korporatív kamaráknak. A korporatív kamara ellentétes a demokrácia alapeszményével, ellentétes a számonkérhetőség elvével. „Az alkotmányos kísérletezés óriási veszélyekkel jár. Olyan javaslatok, amelyek augusztus 14-én bekerülnek az Alkotmányba, három hónap múlva kikerülnek onnét. Mi a garancia arra, hogy azok, akik így alkotmányoztak a módosításoknál, 2011 februárjára meg fognak táltosodni, és évtizedekre időtálló, a demokratikus működést évtizedekre eligazító megoldásokat találnak?” – tette fel a költői kérdést Hack Péter.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elkobozzák a nagybányai polgármester igazolatlan eredetű vagyonát

Elkobozzák a nagybányai polgármester igazolatlan eredetű vagyonát

Jutalmat kaptak a rendőrök, akik lángoló kórteremből mentettek ki egy beteget

Jutalmat kaptak a rendőrök, akik lángoló kórteremből mentettek ki egy beteget

A költészet napján súlyos verset kapott Orbán utcája

A költészet napján súlyos verset kapott Orbán utcája