szerző:
hvg.hu

Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új alkotmányban? címmel rendezett pénteken a Parlament felsőházi üléstermében egész napos tudományos konferenciát az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága és a Fidesz. Turi-Kovács Béla hozzászólásából kiderült: a Fidesz az új Hazafias Népfront. Patrubány Miklós szerint Izrael követendő példa.

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Bárándy Gergely, a bizottság szocialista tagja a magas grémium hétfői ülésén azt kifogásolta, hogy miképp jegyezheti a konferenciát egyszerre egy párt – jelesül a Fidesz – és egy országgyűlési bizottság.

A konferencián számos celebritás jelent meg, egyebek mellett Gonda László Jobbik-közeli volt Kossuth téri tüntető, Gönczöl Katalin volt ombudsnő, Kolláth György sztárjogász, Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal volt vezetője, Kun Miklós Fidesz-közeli történész, Papp Lajos szívsebészprofesszor, jobboldali ikon, Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, Vastagh Pál volt igazságügy-miniszter, Zétényi Zsolt volt MDF-es országgyűlési képviselő, a Jobbik volt alkotmánybíró-jelöltje és Zlinszky János volt alkotmánybíró.

 A lakiteleki alapító atyák mind a kétkamarás parlament hívei voltak – mondta bevezetőjében Balsai István, az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának fideszes elnöke. A volt igazságügy-miniszter arra hívta föl a figyelmet, hogy a kétkamarás parlamentnek nagy hagyományai vannak a magyar közjogban. Hozzátette: a kérdés a mostani alkotmányozás során is fölmerül. Rövid történeti áttekintésében a kormánypárti politikus kiemelte: 1608-ban az országgyűlés részletesen szabályozta a két ház szerepét. Az 1608-ban hozott szabályok szinte változtatás nélkül működtek 1848-ig. A következő nagy reformra 1885-ig kellett várni, de az egykamarás parlament eszméje, mint olyan, föl sem merült. Az Osztrák-Magyar Monarchia porba hullásakor, 1918 novemberében megszűnt főrendi házat az 1926. évi XXII. törvénycikkel, jelentősen módosítva, Felsőház néven visszaállították. A fideszes politikus azt mondta: a Felsőház a XX. században a konzervatív politika fő támasza volt a szélsőségességekkel szemben.

Balsai hangsúlyozta: a Felsőházat inkább az elméleti fölkészültség, a Képviselőházat pedig a mindennapok gyakorlata jellemezte. Az 1944. március 19-i náci megszállás után a Felsőház érdemi munkát nem már végzett: leginkább a passzív ellenállást választotta. A nyilasok alatt a Felsőház gyakorlatilag megszűnt, bár ők megpróbálták azt működtetni.

Az új alkotmánnyal szemben két erős ellenvélemény van – ezt már Turi-Kovács Béla fideszes képviselő mondta. Az első ellenvélemény, hogy nem kell új alkotmány. Ez már eldőlt, lesz – közölte a volt környezetvédelmi miniszter. A második – tette hozzá –, hogy érdemes-e egy kétharmados pártnak egyedül alkotmányozni. A kisgazda fideszes képviselő hozzátette: a Fidesz-KDNP nem homogén, hanem sokszínű: vannak benne polgáriak, keresztények, népnemzetiek – ez utóbbi táborba sorolta önmagát is –, így a párton belül komoly vitákat szoktak lefolytatni. Helyes-e olyan új alkotmányt megszavazni, amely lényeges változtatást nem hoz? Ez is az új alkotmány körüli vita kérdése – tette hozzá.

A második kamara sok szempontból a köztársasági elnökhöz hasonlatos – kezdte A második kamara, mint nemzeti intézmény című előadását Kukorelli István volt alkotmánybíró, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének elnöke. Úgy vélte: a második kamara a népképviselet kontrollja, tekintettel arra, hogy „nem mindig a többségnek van igaza”. Hozzátette: a kétkamarás parlament önmagában nem mércéje a jogállamiságnak. A jogászprofesszor úgy folytatta: „a kétkamarás rendszerekben sajátos hatalmi megosztás működik”. Ahány felsőház, annyi szokás – mondta. „Nem vagyok militáns híve a második kamarának, de nem is megyek vele szembe. Ötvenegy-negyvenkilenc százalékban támogatom. A hatalommegosztás árnyaltabbá, a törvényalkotás jobbá, kiegyensúlyozottabbá válik általa” – fogalmazta meg saját idevonatkozó credóját.

Ahol két kamara létezik, ott általában a két ház együttes ülésein születnek meg a döntéseket – hangsúlyozta Kukorelli, aki szerint vállalható egy olyan második kamara, amelyben megvalósul a kisebbségek, a határon túli magyarok, és a régiók képviselete. „A korporativizmussal viszont egyáltalán nem tudok azonosulni” – tette hozzá. Úgy vélte: a mostani parlamentbe bevinni a tizenhárom kisebbségi képviselőt „kockázatos vállalkozás”, de a második kamarában ott a helyük. Kukorelli ugyanakkor óvott attól, hogy a majd vélhetően kétszáz fős első kamarában „százötven polgármester” legyen.

A második kamarára vonatkozó passzív választójog esetleg lehetne magasabb, mint tizennyolc év – tette előadása végén egy javaslatot Kukorelli István.

A magyar országgyűlés fejlődéstörténete az egy- és kétkamarára vonatkozóan című, nagy ívű előadásában Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárnője részben megismételte a Balsai által a bevezetőben már elmondottakat, részben a magyar politikai gondolkodás két nagy alakjának, Hajnóczy Józsefnek és Kossuth Lajosnak a – természetesen meg nem valósult – alkotmánytervezetét mutatta be. Homoki-Nagy nem foglalt állást a kamarák számának kérdésében, de azt mondta: ha lesz második kamara, akkor szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is kell hozni.

A rendszerváltáskor Magyarország nem királyság, hanem köztársaság lett, két kamara helyett pedig egy. Nyilván nem a magyar hagyományok, hanem az európai fejlődési tendenciák vezették őket – szögezte le előadásában Balogh Judit, a Debreceni Egyetem tanszékvezető docense.

Cizelláltan, de egyértelműen az egykamarás rendszer mellett érvelt Dezső Márta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének vezetője. A professzornő szerint 1926-ban még lehetett hivatkozni a nyolc évvel korábban megszakadt jogfolytonosságra, hatvanhat év után azonban a második kamara fölállítása nem visszaállítás lenne, hanem újralétrehozás. A tanszékvezetőnő egyetért azzal, hogy meg kell oldani a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét, de úgy látja: ez a jelenlegi, egykamarás rendszerben is megoldható, ráadásul a kisebbségek képviselői sem kérték a második ház fölállítását. „Tizenöt éve még úgy gondoltam, hogy létre kell hozni egy, az önkormányzatokra alapuló második kamarát. Ma már nem így gondolom. Nincs nagy népi igény a második kamarára” – zárta előadását Dezső Márta.

Szintén az egykamrás rendszer mellett érvelt Takács Albert volt igazságügyi és rendészeti miniszter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára. Szerinte „nincs bizonyíték arra”, hogy a második kamara létrehozása javítaná a döntéshozatali minőséget. Expressis verbis kimondta: „Én az egykamarás törvényhozás híve vagyok.”

Magyar Attila István ügyvéd a második kamara mellett érvelt. Magyar beemelné az egyetemeket az általa szenátusnak nevezett második kamarába, azzal a megkötéssel, hogy rektor nem lehetne szenátor – akit egyébként a hallgatók és az oktatók választhatnának maguk közül. Magyar nem állt meg félúton: szerinte üdvös lenne, ha az egyházak is választhatnának szenátort, de az nem lehetne püspök. Polgármester lehetne szenátor, de alsóházi képviselő nem. A szenátusnak – Magyar szerint – szűk hatásköre lenne és 2014-ben még nem, csak 2018-ban vagy 2022-ben állna föl.

 A Magyar kijelölte csapásirányon haladt tova a konferencia, ugyanis – ráadásul közvetlenül a Friedman Milton klasszikusát megcáfoló ingyen ebéd előtt – először, de a konferencia során szerencsére nem utoljára, szólásra emelkedett maga Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A főmagyar szerint szükség van a második kamarára, melyben a területi és a szakmai elvnek, továbbá a tudás elvének kell érvényesülnie. „Az egykamarás állam olyan, mint az aranyfedezet nélküli pénz” – érvelt, hozzátéve, hogy „Bajorország a mai Német Birodalomban (sic!) a fejlődés motorja.”

Némileg több szakmaisággal, de szintén a kétkamarás parlament mellett érvelt Salamon László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, az Alkotmányelőkészítő Eseti Bizottság elnöke. A kormánypárti honatya szerint a második kamara esetén a politika legitimációja nagyobb lenne és erősödne a politikai döntések társadalmi elfogadottsága is. Úgy fogalmazott: de facto most is léteznek a második kamara egyes elemei, mint az érdekegyeztetés, vagy az egyetértési jog.

Salamon hangsúlyozta: az általa képviselt kétkamarás modellben benne van a korporatív elem. Köztestületek, a Magyar Tudományos Akadémia, a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseltetnék magukat a második kamarában. Elismerte: a demokratikus legitimációt illetően az általa fölvázolt második kamara demokratikus kihívásokkal küszködne, de „Szlovéniában is ez van”. Hozzátette: egy gyenge második kamara híve.

A hvg.hu-nak interjút adó Salamon cáfolta portálunk azon felvetését, hogy gyakorlatilag már eldőlt: kétkamarás parlament lesz Magyarországon. „Ezt nem tudom megerősíteni: a kérdés teljesen nyitott” – felelt. Hozzátette: a kérdésről az általa vezetett bizottság várhatóan decemberben dönt, de „a végső döntést az Országgyűlésnek kell meghoznia, mi csak egy bizottság vagyunk”.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért merül föl egyáltalán a kétkamarás parlament, tekintettel arra, hogy amikor Medgyessy Péter, az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje 2001 júliusában megpendítette a kétkamarás parlament eszméjét, úgy pattant vissza a Fideszről, hogy a fal adta a másikat. „A bizottságban fölmerült a javaslat. Ezt a javaslatot én terjesztettem elő, a Fidesz még nem hozott róla döntést. Egyébként annakidején Medgyessy úr fölvetése puszta ötlet szintjén jelent meg. […] Erről a kérdésről nem lehet ötletelve beszélni, hanem nyugodtan és alaposan végig kell gondolni – felelt talányosan Salamon. Arra a fölvetésre, hogy az egykamarás parlament húsz éve után miért lenne jobb a két kamara, a kereszténydemokrata politikus azt mondta: „Erről negyven-ötven percet kéne hagyni engem beszélni és erre most nincs lehetőség. Amit az előadásomban elmondtam, az az indokoknak egy kis része csak.” A hvg.hu kérdésére – vitatkozva Tóth Zoltán választási szakértő véleményével – Salamon úgy felelt: az új alkotmányról nem várható népszavazás, mert az Alkotmány az új alkotmány megalkotását „kizárólag az Országgyűlés hatáskörébe utalja”, idevonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot pedig senki nem terjesztett az Országgyűlés elé.

Az Egyesült Államok kétszintű – állami és szövetségi – politikai berendezkedését ismertette a péntek délután egyre gyérülő közönséggel Jeffrey P. Aiken, a Károli Gáspár Református Egyetem wisconsini vendégoktatója. Egyebek mellett kiderült: negyvenkilenc államban kétházas a törvényhozás, Nebraskában azonban csak egy kamara van. Jó-e az Egyesült Államok törvényhozási rendszere Magyarországnak? – tette föl Aiken a kérdést, választ azonban nem adott rá.

A további hozzászólások közül kiemelkedett Zeller Judité. A Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi adjunktusa néhány egyszerű, közérthető és világos mondattal letolta a térképről a második kamarát. Azt mondta: a második kamara nem lehet a főrendek gyülekezete, mert az sérti a polgári jogegyenlőséget, az egyházak sem képviselhetik ott magukat, mert „az állam az egyházaktól elválasztva működik.”, a tartományok sem küldhetnek oda senkit, mert Magyarország nem szövetségi állam, az önkormányzatok képviselőinek az önkormányzatokban a helye, a korporatív képviselettel meg szintén van valami gond, amit a hvg.hu tudósítója elmulasztott leírni.

Patrubány Miklós azonban szerencsére résen volt. Közölte: Izraelben nincs alkotmány, az egyházi törvények szabályozzák a társadalom életét, tehát Magyarországon az egyházak képviselőinek a második kamarában a helyük.

Ugyanezen a gondolatiságon haladt tovább Gonda László, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy a magyarok kárpótlása Magyarországon nem történt meg, más népcsoportoké viszont igen. Szerinte az igazi magyar zászló az általa Árpád-házinak becézett Árpád-sávos. Miért nem lobog a Parlamenten az Árpád-házi zászló? Miért nincs a Parlament előtt fölállítva a huszonkét Árpád-házi boldog és szent szobra? – tette föl, a konferencia témájától némileg eltérve, a kérdéseit, majd egyazon svunggal Papp Lajost és Rácz Sándort felsőházi tagságra javasolta.

 Szegő Péter

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Nincs mit beismernem" – elkezdődött a Gyárfás-per

"Nincs mit beismernem" – elkezdődött a Gyárfás-per

Ellenzéki vezető a lengyel szenátus élén

Ellenzéki vezető a lengyel szenátus élén

Bayer Zsolték a jászberényi vereség után: „Még egy ilyen választás, és Magyarország örökre elveszett”

Bayer Zsolték a jászberényi vereség után: „Még egy ilyen választás, és Magyarország örökre elveszett”

A külföldi vendégek lendítették fel a turizmust szeptemberben

A külföldi vendégek lendítették fel a turizmust szeptemberben

Rájöhettek, miért lett sok e-cigarettázó tüdőbeteg

Rájöhettek, miért lett sok e-cigarettázó tüdőbeteg

Ismerkedjen meg egy új szóval: jönnek a SAMOLED kijelzők

Ismerkedjen meg egy új szóval: jönnek a SAMOLED kijelzők