Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, ennek "legdurvább eleme" az a döntés, hogy indoklás nélkül fel lehet mondani a szféra dolgozóinak. Szavai szerint a cél jogos, de az eszköz alkalmatlan: a felmondási lehetőségek szélesítésével egyetértenek, de az indoklás nélküli felmondás "értelmetlen szélsőség". Kijelentette, véleményük szerint a bírósági gyakorlat alapján úgy kell módosítani a jogszabályokat, hogy a felmondás körülményeit és lehetőségeit egyértelműsítik és tágítják.
Hozzátette, hogy az indoklás nélküli felmondás miatt a megmaradt, jó szakemberek is elhagyhatják a közszolgálatot. Úgy fogalmazott, hogy az MSZP-kormány tönkretette a béreket és elvonta a béren kívüli juttatásokat, a Fidesz vezette kormány pedig megszüntette a foglalkoztatás biztonságát.
Hangsúlyozta, nem a káderállomány lecserélődésétől, hanem a politikailag független, szakmai alapú közszolgálatiság megszűnésétől félnek. Hozzátette, hogy nemcsak politikai okok, hanem személyes ellentétek miatt is el lehet valakit bocsátani.
A köztisztviselők indoklás nélküli felmondásának intézményét a Fidesz javasolta. Kósa Lajos múlt hét hétfőn a parlamentben, előterjesztőként azt mondta, az elmúlt húsz évben a közszférában olyan folyamat zajlott le, amelynek eredményeként a köztisztviselők bár kevesebbet keresnek, "bebetonozták" őket a székükbe. Egy olyan szemlélet alakult ki, amelynek egyenes következménye volt, hogy az emberek nincsenek megelégedve a köztisztviselőkkel - hangsúlyozta Kósa Lajos.
Kovács Zoltán fideszes politikus múlt hét szerdán egy olyan módosító javaslatot is beterjesztett, amely szerint a köztisztviselők felmentési ideje januártól nem lehetne több két hónapnál.
