A katolikus egyházfő szerint az alkotmány megváltoztatása az állam-egyház viszony újragondolásának szükségességét is felveti. Erről a Magyar Nemzet szerdai számában beszél Erdő Péter bíboros.
Ha az alkotmány megváltozna, automatikusan felvetődne annak a szükségessége, hogy a katolikus egyház jogállását, illetve a magyar állam és a katolikus egyház közötti jogviszony alapjait kétoldalú dokumentumban fektessük le - erről Erdő Péter bíboros a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent interjújában beszélt.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint újra kell gondolni a katolikus egyház finanszírozásának kérdését is. Az egyházalapításról szólva elmondta, ha a vallás gyakorlásához kapcsoljuk a jogot, a vallást pontosan kell definiálni. A püspöki konferencia által az idén december 26-tól jövő év végéig tartó család évéhez kapcsolódva az esztergomi érsek úgy vélte, azokban az országokban, ahol kimondták, a családtámogatás nem szociális segély, hanem független ügyként kell kezelni, sikerült megállítani a demográfiai zuhanást.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
