Gyógyászati segédeszközök: mit ér a lobbi?

 Alkotmánybírósághoz fordul a hangzatos nevű Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), azt sérelmezve, hogy a betegeknek nincs joguk többletpénzért jobb minőségű gyógyászati segédeszközt választani. A jelenlegi szabályozás szerint a beteg 2–50 százalékos térítési díj ellenében csak azt a terméket vásárolhatja meg társadalombiztosítási támogatással, amit az orvos felír. Persze választhat szabadon is, ám akkor a teljes árat ki kell fizetnie.

A betegek érdekeire hivatkozó FESZ valamennyi tagja kisebb-nagyobb forgalmazó. Valójában azt szeretnék elérni, hogy a tb-támogatott termékek áremelésének indokoltságáról ne kelljen meggyőzniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP). Ez a „rábeszélés” ott kezdődik, hogy az áremelési kérelemhez 300 ezer forint eljárási illetéket kell csatolni, anélkül hogy a forgalmazó biztosra mehetne – áll a FESZ sajtónak szánt tájékoztatásában, amelyet a szövetség elnöke, Hagymási Miklós jegyez. Tíz évvel ezelőtt éppen ő volt az, aki az OEP főosztályvezető-helyetteseként azt magyarázta el a forgalmazóknak, miért kellett az azonos funkciójú, de eltérő árú és minőségű segédeszközök egységes összegű, vagyis fix támogatását bevezetni.

Korántsem egységes a gyógyászati segédeszközök piaca. Több ezer különféle termék tartozik ide, a néhány forintos gézlaptól a több százezres elektromos kerekes székig. Vannak köztük olyanok, kiváltképp a kisipari műhelyekben, egyedi méretre készült holmik, például ortopéd cipők, amelyek ára önköltség alatti, míg a kötszerek, felfekvés elleni eszközök forgalmazása máig vonzó vállalkozás. Miközben a forgalmazók a lehetetlenül alacsony árakra panaszkodnak, az OEP és az Egészségügyi Minisztérium növekvő kifizetéseket regisztrál. A statisztika mindkét érveléshez adhat muníciót, hiszen a kiadások 2006-ig mind nominálisan, mind pedig reálértékben emelkedtek (lásd grafikonunkat). Egészen addig, míg Molnár Lajos miniszter regnálása idején a gyógyászati segédeszközökhöz rendelt 2007-es OEP-támogatást 13 milliárd forinttal, 27 százalékkal meg nem nyesték. A következő évben azonban ismét növekedni kezdtek a kasszából folyósított támogatások.

Különösen a kötszerek forgalmazói bizonyultak szívósnak. Amikor 2000-ben átkerült a támogatásuk az OEP gyógyszerkasszájából a gyógyászati segédeszközök rubrikájába, a kötszerek forgalma 1 milliárd forint volt, tavaly pedig már megközelítette a 6,5 milliárdot. De nemcsak a forgalmuk emelkedett, hanem a részesedésük is a segédeszközökre kiadott tb-forintokból: az utóbbi hat évben 9,7-ről 13,9 százalékra nőtt. A kiadásnövekedés egyik tagadhatatlan oka az, hogy az elmúlt évtizedekben valóságos technológiai forradalom söpört végig ezen a gyógyászati területen. A sebkezelés önálló orvosi és szakápolói tudományággá vált, az egyszerű és olcsó gézlapokat és mullpólyákat felváltották az „interaktív” és „intelligens” kötszerek, amelyek gyorsítják a gyógyulást, a seb típusának megfelelően nedvesítik vagy szárítják, fertőtlenítik a beteg felületet.D

e más oka is van a forgalomnövekedésnek, amiről a HVG munkatársai próbavásárláson győződtek meg. Az OEP közbenjárásával megszerzett recepten 39 ezer forint értékben 15 darab lágyhab-kötszer szerepelt. Ezért a betegnek az ár 20 százalékát, vagyis 7800 forintot kellett volna fizetnie. A receptre az OEP nyilvántartása szerint az ország negyedik legnagyobb forgalmú gyógyászatisegédeszköz-értékesítő üzletében – valójában egy kicsike bolt Debrecen belvárosában – a kötszerek felét ingyen odaadták, a másik feléért viszont vissza kellett volna menni, 3640 forintot kifizetve. Az értékesítési módot faggató kérdésre az eladó elmondta, korábban az egészet ingyen adták, de tavaly a drága kötszerek OEP-támogatása 85-ről 80 százalékosra csökkent, ezért mégis kell értük pénzt kérniük.

Bár az álvásárlóként beígért másnapi visszatérés elmaradt, utóbb kiderült, hogy a forgalmazó a teljes mennyiséget elszámolta az OEP-nél. Ez a csalás nem szorul magyarázatra, de a betegek számára örvendetes ingyenesség – ami kétségkívül alkalmas a forgalom bővítésére – is törvényellenes. Sem a gyártó, sem a forgalmazó nem tekinthet el a tb-támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz után járó térítési díj beszedésétől – áll egy egészségügyi miniszteri rendeletben. Másrészt könnyen kikalkulálható, mekkora haszonkulccsal dolgozik a forgalmazó, és milyen magas a tb által alkalmazott úgynevezett befogadási ár, ha a kiskereskedő képes az eladási ár 10-20 százalékáról lemondani.

Elterjedt gyakorlat az is, hogy a szakorvos a saját fiókjából veszi elő a szükségesnek ítélt segédeszközt, kiiktatva a kis- és nagykereskedelmi árrést. A Veszprémi Munkaügyi Bíróságon egy jogerős ítélet éppen a közelmúltban hagyta helyben annak a munkaadónak a döntését, aki felmondott az inhalálókészülékeket a kórházi patika megkerülésével árusító doktornak. Igaz, a haszonszerzést a bíróságnak nem sikerült rábizonyítania az orvosra. Az OEP tavalyi célvizsgálata szerint a csúcstartó az a doktor volt, aki egyetlen taj-számra 810 darab kötszert rendelt, ezzel több mint 700 ezer forint tb-támogatást kiutalva. A 2008-as listavezető – egy budapesti háziorvos – abban az évben csaknem 60 ezer darab kötszert írt fel, 78 millió forint értékben.

Az OEP gyakorlatilag tehetetlen: mire a beteget ellenőrizné, már alig bizonyítható, hogy hónapokkal korábban milyen kötszert használt. Nagyobb eséllyel kontrollálhatná a forgalmazókat, ám ott minden jel szerint kemény falakba ütközik. Ha csak gyógyszertárak árusítanának kötszert, jóval szorosabb lenne az elszámoltatás. A kereskedők azonban házhoz szállíthatnak, jószerével teljesen ellenőrizhetetlenné téve, kinek milyen csomagot akasztanak a kilincsére. Az OEP többször is javasolta, a minisztérium pedig jogszabálytervezetbe foglalta – legutóbb decemberben –, hogy támogatott kötszert csak patikák szállíthassanak házhoz. Ezt a passzust azonban az Országgyűlés egészségügyi bizottságában, Schvarcz Tibor MSZP-s képviselő indítványa alapján, kiiktatták a tervezetből.

Az éber honatya nemcsak orvosként kötődött korábban a sebgyógyításhoz és ennek révén különböző lobbiszervezetekhez. Az utóbbi években a fia vált az egyik legnagyobb hazai kötszerforgalmazóvá. Igaz, 2007-ben alapított Invest Medical nevű cégével egy év után – közelebbről meg nem nevezett szabálytalanságok miatt – szerződést bontott az egészségbiztosítási pénztár, de az ifjabb Schvarcz azonnal gründolt egy másik kft-t, a Gordimedet, amellyel hónapok alatt visszaszerezte több mint félmilliárd forintos tb-támogatást élvező forgalmát.

GÁTI JÚLIA