Kutatóegyetemi harcok

„A kutatóegyetem minősítést az oktatási és kulturális miniszter 2010. február 10-én ünnepélyes keretek között adja át” – áll abban a pályázatban, amelyet idén január elején írt ki a miniszter. Az ünnepélyes átadásra azóta is hiába várnak az egyetemek, a tárca először sajtóközleménnyel írta felül az időpontot, újabban pedig már csak informálisan halasztja. Először február elején közölte a minisztérium, hogy elhalasztja az eredményhirdetést a március eleji nagy nemzetközi felsőoktatási konferencia idejére, mert az még ünnepélyesebb lesz. Aztán csendben megfeledkezett erről az időpontról is. Március végén Manherz Károly szakállamtitkár azt mondta egyik vidéki útján, hogy „a jövő héten lesz eredményhirdetés”. Nem lett. A HVG kérdésére a tárcánál azt válaszolták, hogy talán e hétvégén sor kerülhet a díszes találkozóra.

Dudás Szabolcs

 A huzavona mögött nyilvánvalóan az a harc áll, hogy kik is kapják a három évre szóló rangot. Az állami egyetemek közül szinte mindegyik jelentkezett, kivéve a kaposvárit, a győrit, a nemzetvédelmi és a művészeti egyetemeket. Mellettük az egyházi fenntartású Pázmány Péter Katolikus Egyetem gondolta úgy, hogy ott a helye e mezőnyben. Az összesen 12 elitegyetem-jelölt közül a tárcának nem sikerült eldöntenie, hol húzza meg a határt, befér-e nagyobb merítéssel nyolc-kilenc egyetem, vagy húzzák meg szűkebb körben, öt, esetleg hat intézménynél a határt.

Nyilván az első megoldás a konfliktusmentesebb, mert csak pár intézmény felháborodását kellene lecsillapítani. Ebben az esetben persze az első öt lázadozik majd, hiszen ha majdnem mindegyik egyetem kutató lehet, akkor elértéktelenedik ez a cím, az igazi minőség esetleg nem kapja meg a neki járó elismerést. A győztesek számának szűkre szabása a minőség preferálását jelentené, ugyanakkor a vesztes intézmények haragját váltaná ki.

A tárca lapzártánkig nem tudott dönteni. Az első öt helyezett biztosan megkapja a címet, tehát az ELTE, a Műegyetem, a Semmelweis Egyetem, a debreceni és a szegedi egyetem már a kutatóegyetemi cím birtokosának érezheti magát. A pécsi egyetem első körben kiesett, majd intenzív lobbizás nyomán visszakerült az esélyesek közé, ám kérdéses, hogy a végső eredményhirdetéskor is így lesz-e. Hasonló a helyzet a Közgázzal és a miskolci egyetemmel is, amelyeknek voltak esélyeik, de végül, úgy tűnik, lemaradtak a versenyben.

A minőséget olyan bizottság volt hivatott garantálni, amelyet az oktatási tárca hívott össze, s amelynek vezetője Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. A testület tavaly decemberben kezdte meg a működését, pár nappal a kutatóegyetemi cím odaítélésének lehetőségét megteremtő kormányrendelet megjelenése után. (A kutatóegyetem létrehozásának a lehetősége már 2005 óta szerepel a felsőoktatási törvényben, ám a szükséges további jogszabályok nem készültek el.) Az MTA-elnök vezette bizottság – amelynek tagja Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora, egyben a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Mang Béla, a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnöke, a miskolci egyetem rektorhelyettese, Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke és a Nemzeti Bologna-bizottság képviseletében Orosz Magdolna, az ELTE rektorhelyettese – még decemberben eldöntötte, milyen kritériumoknak kell majd megfelelni. Ennek alapján írta ki januárban Hiller István miniszter a pályázatot, amelynek beadási határidejét rendkívül szűkre szabták az intézményeknek, még január vége előtt jelentkezniük kellett.

 Az egyetemeknek mindenekelőtt tudományos kiválóságukat kellett bizonyítani, s ehhez adtak támpontot a bizottság tagjai. Az összesen 100 pontos rendszerben 85 pontot ért az eddigi tudományos teljesítmény, amelynek mutatója például a doktori iskolák száma, a főállású tudományos minősítésű oktatók aránya, az egyetemen működő akadémiai kutatócsoportok száma vagy a kutatás-fejlesztési bevételek aránya a költségvetésen belül. A szakértők értékelése után a bizottság bírálta el a pályázatokat, és a pontok alapján rangsorolta. A pályázati kiírás szerint az az intézmény, amely nem éri el a 70 pontot, nem kaphatja meg a címet.

A kutatóegyetemi címmel komoly, több milliárd forintos költségvetési támogatás is jár majd – tervezte a tárca. Erre azonban most nincs esély, ezért a következő kormányra hárítják majd a fedezet megteremtésének feladatát, mondván, 2013-tól már valóban lehet ennyi pénz a költségvetésben. A korábbi tervekkel ellentétben a most nyertes intézmények ezért nem öt, hanem három évre viselhetik majd a kutatóegyetemi címet. A pénzért három év múlva újra versenybe kell szállniuk.

A felsőoktatási kutatás-fejlesztésre van most újonnan megnyíló forrás, a társadalmi megújulás operatív program (támop) keretében 27 milliárd forintra pályázhatnak az intézmények. Bár még év elején is azt mondta a szegedi egyetem rektora, hogy kevés az esélye, hogy a kutatóegyetemeken kívül másnak is jusson e forrásból, tévedett. Nemcsak azok kapnak ugyanis, akik elnyerik a kutatóegyetemi címet, hanem a felsőoktatásból minden intézmény, amely a pályázati feltételeknek megfelel.

RIBA ISTVÁN