Egy cégvásárlás miatt került előzetes letartóztatásba a Főtáv vezérigazgatója, jóllehet a vitatott ügylet vizsgálatát előzőleg ő maga kérte az ügyészségtől.
Egyesek személyes bosszút, mások a következő, várhatóan fideszes városvezetés terveit, nevezetesen a fővárosi tulajdonú cégek holdinggá gyúrásának szándékát sejtik a Főtáv Zrt. vezérigazgatójának lekapcsolása mögött. A Hagyó-érában kinevezett Kovács Lajos múlt szerdán került előzetes letartóztatásba. A kényszerintézkedés a BKV-sorozat után újabb kampánymenet nyitánya lehet, legalábbis a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezetőjét, Bielek Pétert már gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség, és többmilliárdos hűtlen kezelés nyomai után kutakodik a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél is. Utóbbi vezérigazgatója, Ferenci Tibor egyidejűleg a most célkeresztbe került Főtáv igazgatóságának elnöke volt – abban az időszakban, amikor a Kovács előzetesbe vételének alapjául szolgáló cégvásárlás történt.
Feljelentést a HVG értesülése szerint a Főtáv egyik elbocsátott alkalmazottja tett. Az ügy viszont akkor kezdődött, amikor a Hír Tv a távhőszolgáltatónál folyó visszaélésekről, egyebek mellett egy 500 ezer forint törzstőkéjű cég 180 millió forintos megvételéről számolt be. (A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálja a Főtáv bejelentését, miszerint a riportban elhangzottak kimeríthetik a hamis vád bűncselekményét.) Már a műsorelőzetes alapján kérte Kovács az ügyészséget az ominózus Főtáv-befektetés kivizsgálására, és ehhez átadta az ügylet dokumentációját, 2006-ig visszamenőleg. A prevenció hatástalan volt, sőt az ügyészség az előzetesbe vételt a bizonyítékeltüntetés veszélyével is indokolta. A rendőrség nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére, gyanúsítja-e a Főtáv igazgatósági tagjait is, tekintettel arra, hogy befektetési döntés csak e testület jóváhagyásával hozható, és a Főtávnál megtekinthető jegyzőkönyvek alapján a grémium az adásvétel mozzanatait megtárgyalta és jóváhagyta. A gyanú pedig éppen befektetéssel okozott vagyoni hátrány, hűtlen kezelés volna: a 481 lakásos Rákóczi Liget lakópark hőellátására létrehozott Csepeli Hőszolgáltató Kft. megvétele.
A Főtáv 2008 márciusában kötött szerződést a 2007 szeptemberében 500 ezer forint jegyzett tőkével létrehozott kft megvásárlásáról. Lakóparki nyomulását amolyan kísérleti beruházásnak szánta, ahol, újdonságként, a fűtés mellett a hűtést is ellátja, és e referencia révén bővítheti a piacát. A lakópark iránt már a 2007 nyarán kinevezett Kovács elődje is érdeklődött, mivel a 244 ezer fővárosi lakást hővel ellátó társaság fogyasztói köre szűkült, belső becslések 10-20 ezer fogyasztó valószínű elvesztését jelezték. A Rákóczi Liget megszerzése üzletnek sem tűnt utolsónak, legalábbis az előzetes számítások 11 éves megtérülést is elképzelhetőnek tartottak, azt követően pedig évi 50 millió forint jövedelemmel kecsegtettek. A Csepeli Hőszolgáltató értékének becslésére igazságügyi szakértőt kért fel a Főtáv. A C.C. Audit Könyvvizsgáló Kft. 177 és 199 millió forint közötti piaci árat állapított meg, mert bár a hőszolgáltató mérlegében 493 ezer forint saját tőkén kívül egyebet nem talált, a cégé volt a lakópark hőellátásának joga.
A Főtáv egykori jogtanácsosának aggályain kívül nincs nyoma annak, hogy bárki tiltakozott volna a 275 millió forint vezetéképítési és egyéb költségekkel járó beruházás ellen. Nem tette ezt a felügyelőbizottság sem, tagjai közt György István fideszes képviselővel. Annyi feltételt azonban szabott az igazgatóság, hogy a Főtáv kapjon garanciát, miszerint a társasházi közösséggé alakult lakások nem válnak le idő előtt a távfűtéses rendszerről, és az üzleti tervben szereplő díjakkal lehet kalkulálni. A garancia 5 éven belüli leválás esetére a vételárból 60 millió forint letéttel valósult volna meg. Más kérdés, hogy idén májusban módosították a szerződést, e szerint a vételár – ugyancsak igazságügyi szakértő számítása alapján – 122,5 millió forintra, a garancia 30 millióra mérséklődött. A módosítás oka, hogy a bevételek nem a terveknek megfelelően alakultak: 2009 végén a lakások csaknem 30 százaléka a beruházó nyakán maradt, az pedig nem fizette a fűtésszámlát az immár Főtáv-tulajdonú Csepeli Hőszolgáltatónak. A hőszolgáltató 67 millió forint árbevétel mellett így is 4,7 millió forint nyereséget könyvelt el tavaly.
Hogy milyen eredménnyel zár a következő években, arra némi árnyékot vet az ingatlanfejlesztés hányatott története. A beruházó Csepeli Lakásfejlesztő Zrt. márciusban csődvédelmet kért, a csődegyezséget vezénylő Duna Libra Közgazdász Zrt.-nél pedig egyelőre nem tudták megmondani a HVG-nek, megállapodással vagy felszámolással végződik-e az ügylet. Pedig a sztori álomszerűen indult. A lakásfejlesztő társaság elődje kft-ként 2004 októberében 3 millió forint jegyzett tőkével alakult meg, ám a 7 milliárd forintos építkezésbe belevágó társaságba rögvest beszállt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. leánycége. A Nemzeti Ingatlanfejlesztő és Lakásberuházó Rt. 2005 elején 49 százalékos tulajdonrészt szerzett, 1 milliárd forintra emelve az addigi 510 milliós alaptőkét.
Sokkal kevésbé ment flottul a folytatás, mert 2007 elején fizetésképtelenné vált a generálkivitelező Délépítő Zrt., majd 2009 elején a helyébe lépő Murus Zrt. is. A Murus és a Csepeli Lakásfejlesztő között erős személyi kapcsolatok voltak: az utóbbi egyik alapítója, majd vezérigazgatója, Gyarmati Zoltán a Murus igazgatósági tagja volt, a szintén alapító Kreisz Gyula – aki a csepeli galvániszapügyekből vált ismertté (HVG, 2007. november 24.) – pedig a Murus egyik tulajdonosa. A Murus vezető tisztségviselői között szerepelt a városházi potentátnak tartott üzletember, Hatvani Szabó János is. A cég egyik korábbi igazgatósági tagja reménytelen kísérletként jellemezte a Murus belépését a beruházásba, mivel nem volt elegendő tőkéje, és a válság miatt hitel nélkül maradt.
A lakások átadása 3 évet csúszott, amihez a korabeli magyarázatok szerint az eredeti energiaszolgáltató, a Greenergy szerződésszegése is hozzájárult. A lakásokat egyébként nem távhővel, hanem saját minierőművel, 20 százalékkal csökkentett rezsivel hirdették meg; 3 gázkazánház meg is épült. Végül azonban a Csepeli Lakásfejlesztő a Főtávhoz fordult, annak igazgatósági jegyzőkönyve alapján 2007 augusztusában ajánlatot kért tőle, majd megvételre kínálta a Csepeli Hőszolgáltató társaságot. Igaz, utóbbi akkor még nem is létezett, csak szeptemberben jött létre. A csepeli lakópark hűtési-fűtési jogát egy 2006-os megállapodás szerint 25 évre a Haj-sza Kft. birtokolta, mely nem eshetett messze az ingatlanberuházótól, illetve a Murustól, hiszen egyik tulajdonosa, Hajts Attila 2005 és 2008 között a Murus felügyelőbizottsági tagja volt. A Haj-sza hozta létre nagy hirtelen a Csepeli Hőszolgáltatót, amely mindjárt meg is állapodott a hőellátásról, egészen 2032-ig. Így a lakópark fűtését-hűtését a Főtáv csak a jogokat birtokló cég megvételével szerezhette meg.
„Senki sem tudta, hogy gazdasági válság lesz, és befullad a lakáspiac” – védte a Főtáv-beruházás racionalitását a HVG-nek az egyik igazgatósági tag. A Főtáv kitart amellett, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történt, a döntéseket az igazgatóság jóváhagyta, a cég a Csepeli Hőszolgáltatóért a független igazságügyi szakértői számításoknak megfelelő árat fizette. Mindazonáltal a rendőrség további muníciót gyűjt. Kovács előzetesbe helyezése után házkutatást tartott a Főtávnál, és a kommunikációs szerződések listáját kérte, de vizsgálja „a cég gazdasági átvilágítását végző társaság szerepét” is. A BRFK a céget nem nevezte meg, de a Főtáv költségcsökkentő programját megalapozó átvilágítást a BKV-val is hírbe hozott CEMI Kft. végezte el.
VITÉZ F. IBOLYA
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
