A látszat kedvéért akár mentővel is elvitették magukat azok az álsérültek, akik egy, a biztosítókat öt éven át 400 millió forinttal megkárosító bűnszervezetnek voltak a tagjai.
Szokatlan kéréssel kereste meg a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) a Generali-Providencia Zrt.-t a nyár derekán: olyan esetek után érdeklődött, amikor egyes sérültek a kereskedők biztosításának terhére kaptak kifizetéseket azért, mert balesetet szenvedtek vásárlás közben az üzletben. Ilyesmi történt például a budapesti Pólus bevásárlóközpontban lévő Jeans Clubban. A rendőrséget azért érdeklik ezek az ügyek, mert nagyon úgy tűnik, az érintettek valójában nem sérültek meg, csak eljátszottak mondjuk egy megcsúszást a frissen felmosott padlón, tudva, hogy a kereskedő rendelkezik az efféle eseményekre is „ráhúzható” speciális felelősségbiztosítással. Miközben ezekkel a manőverekkel csupán néhány százezer forintos kárt okoztak a Generalinak, a banda nagyban utazott: 2004 és 2010 között háborítatlanul rendeztek meg autós baleseteket, amelyekkel összesen 400 millió forinttal húzták le a biztosítókat.
A bili 2009 tavaszán borult ki, amikor a Groupama Biztosítónál fokozott belső ellenőrzést tartottak annak apropóján, hogy a cég összeolvadt az OTP Garanciával. A revízió során gyanús lett, hogy egy szabadúszóvá vált korábbi hungáriás ügyintéző, Kovácsné Polonyi Ildikó sorozatosan képviseli olyan ügyfelek érdekeit, akik autós balesetekben 20-30 százalékban elveszítették a munkaképességüket, általában kéz- és lábsérülések miatt. A munkaképesség maradandó csökkenésére általában 10 százalékonként 800 ezer–egymillió forintot fizetnek a biztosítók, így az érintettek fejenként akár hárommilliót is kaphattak. A biztosító feljelentést tett, és a nyomozás során kiderült, hogy a sérülések többnyire nem voltak valódiak. A banda a Generalin és a Groupamán kívül Kovácsné egykori munkahelyét, az Allianz Hungária Biztosítót is megkopasztotta. A bűnszervezet főkolomposa a kispesti Kövesdi Lajos Mihály, akiről úgy tudni, Thaiföldre menekült, ezért nemzetközi körözést adtak ki ellene. A gyáli illetőségű Kovácsné és egy másik főszervező és álsérült, a szintén kispesti Lázár Tibor viszont már rács mögött van. Az agytröszt Kövesdinek egyébként nincs biztosítós múltja, a felesége végelszámolás alatt álló, italszolgáltató La-Mo Drink Bt.-jében szerepel kültagként.
Régi, jól bevált technikával dolgozott a banda: Kövesdi olcsó autókat vásárolt a beszervezett emberek nevére, amelyekre megkötötték a kötelező biztosítást. Ezek után utasokat béreltek fel, s az autókat Budapest elhagyatott részein fának-falnak kormányozták, vagy többautós ütközéseket rendeztek meg. A lényeg nem annyira az autókban esett kár, hanem a „vétlen utasok” sérülése volt, amire kiterjed a kötelező biztosítás. Az álsérültek olykor mentőt is hívtak, tudván, hogy kórházi zárójelentésük úgysem jut el a biztosítóhoz. A bandának ugyanakkor voltak beszervezett orvosai, kárszakértői és biztosítási ügyintézői is, különben nem dolgozhattak volna öt éven át háborítatlanul. Az álsebesültek érdekeit többnyire a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) regiszterében nem szereplő Kovácsné képviselte a biztosítóknál, a pénzeket az ő OTP-s és K&H-s bankszámláira utalták. Egy idő után az egyik banknak szemet szúrtak a folyamatos pénzmozgások, és pénzmosásgyanút jelentett a rendőrségnek. Miután levette a neki járó jutalékot, Kovácsné készpénzben továbbította a bevételt Kövesdinek, aki a „sérülteket” fejenként 100–400 ezer forinttal jutalmazta, de az is előfordult, hogy semmit sem kaptak – tájékoztatta a HVG-t Bartha József őrnagy, az NNI szóvivője. Olykor a beszervezettek számlájára érkezett meg a pénz, akik ilyenkor Kövesdi vagy Lázár felügyelete mellett vették azt fel, s adták nyomban tovább. Az NNI eddig 87 embert hallgatott ki gyanúsítottként a csalássorozatban.
Jóllehet a legtöbb biztosító többlépcsős ellenőrzést épített be a kárrendezési folyamatba, a gyanús eseteket kiszűrő szoftvert is használ, az aggályos ügyeket pedig – mielőtt feljelentést tenne – magánnyomozókkal ellenőrizteti, a csalásokkal szemben mégis tehetetlennek tűnnek. „Ha kell, még halotti bizonyítványokat is hamisítanak” – fakadt ki a HVG-nek egy, a neve mellőzését kérő biztosítós. Becslések szerint Európa-szerte a biztosítók kifizetéseinek a 10-15 százaléka megy kamu káreseményekre – ezt a veszteséget, jobb híján, beépítik a díjakba. Magyarországon is szinte tömegsport a biztosítók megvezetése, amiben a szakemberek szerint az alacsony büntetési tételek is ludasak: az életbiztosítási csalásokon kívül maximum felfüggesztett börtönt vagy pénzbüntetést szoktak kapni az elkövetők. Így például annak a mindennapos esetnek, amikor egy kamionos néhány tízezer forintért szándékosan kárt tesz egy olyan autóban, amelynek eredeti sérülésére nem létezik biztosítás, nincs különösebb következménye.
A minap indult nyomozás Békéscsabán 170 álbaleset ügyében, amelyekkel szinte az összes, autósbiztosítást kínáló biztosítót megrövidítették – tájékoztatta a HVG-t Vargáné Szombati Andrea hadnagy, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Az esetek egy részében a simlisek Angliából hoztak be ott a hazai ár feléért megvásárolható használt autókat, olykor eleve törötten. A még angol rendszámú autókkal hoztak össze olyan baleseteket, amelyeknél a „kárt” a másik fél kötelező biztosításából rendezték. Feljelentésre készülnek a pécsi biztosítók is, a HVG információi szerint a Hausmann Péter által jegyzett és részben tulajdonolt, a PSZÁF regiszterében szintén nem szereplő Aktív Kárrendezési Kft. ügyletei keltettek gyanút bennük. A biztosítók egy része egyébként nem is hajlandó együtt dolgozni a károsultak képviselőjével akkor, ha az nem regisztrált közvetítő vagy ügyvéd.
A legtöbb biztosító hallgat a malőrökről, amelyekről statisztika sincs. Annyi azért tudható, hogy a nagyobbak – a Generali, az Aegon, az Allianz, a Groupama – évente több százmillió forint kifizetését utasítják el azért, mert visszaélést gyanítanak. Az ilyen ügyek egy részéből per is kerekedik, mint például azon tűzeset miatt, amely még tavaly áprilisban történt a budai, XII. kerületi Hunyad lejtőn. Draskovics Tibor volt pénzügy-, illetve igazságügyi és rendészeti miniszter korábbi háza gyulladt ki rejtélyes körülmények között kétszer is, de egyszer sem égett le teljesen. Az új tulajdonos, Almásy Sándor – aki állítólag nem kapta meg az engedélyeket arra, hogy kedvére átalakítsa a villát – a 300-400 milliós ingatlan teljes újjáépítésének költségeit szeretné bevasalni a biztosítón, de eddig hiába. Mivel az nyilvánvaló volt, hogy szándékos gyújtogatás történt, az ügyben a rendőrség is nyomozott, de az elkövetőt nem találta meg.
GYENIS ÁGNES
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
