Narancsba borulnak

„A külvárosban nőttem fel, értem a kocsmák nyelvét, csak azt a mesterkélt stílust nem szeretem, ami itt eluralkodott” – szakadt ki pár éve az őszinteség Tarlós Istvánból, aki a főpolgármesteri címért folyó küzdelem során látványosan finomított odamondogatásai hangnemén. A mélyépítő mérnökből a rendszerváltáskor Óbuda polgármesterévé előlépett – pártjával, az SZDSZ-szel gyorsan szakító, azóta Fidesz-támogatással, de függetlenként dolgozó –, 62 éves önkormányzati politikus talán soha nem került volna a főváros rendcsinálója szerep közelébe, ha annak idején nem kel ki akkora hévvel a neki nem tetsző Nitsch- és Serrano-kiállítások ellen. Ha nem próbálja meg száműzni a másság elfogadását propagáló Sziget-programokat, vagy nem osztja ki olyan durván és ellentmondást nem tűrő hangon („leverem a szemüveged”) az ellenfeleit, vitapartnereit. A lassú víz partot mos technikával szemben a belemenős küzdelmeket kedvelő Tarlósnak lételeme a harc. Ha választani kellene pénz és hatalom között, bevallása szerint az utóbbit választaná; igaz, állítja, hogy „ezt soha nem használom rosszra”. Munkatársai keménykezű, impulzív vezetőnek ismerik, aki a konfliktushelyzetek kezelésében leginkább ösztönös megérzései szerint cselekszik. Jó érzékkel tapintotta ki, hogy számára többet hoz, ha nem tagozódik be a Fideszbe, amelynek jelenleg is a fővárosi frakcióvezetője, és 2006-ban egyszer már a főpolgármester-jelöltje is volt. Orbán Viktor pártelnök által legitimált „kint is vagyok, bent is vagyok” státusával elérte, hogy büntetlenül tehet a másik oldalnak is politikai gesztusokat. Ez volt egyébként a garanciája annak, hogy korábban Óbudát több ciklusban kisebbségből is irányítani tudja. Főpolgármesteri programjának fő jelszava a rendteremtés, de nem követel véres leszámolást, és még Demszky Gáborról is mond elismerő szavakat. Megválasztása esetén a liberális főpolgármester korábbi jobbkezét, Atkári Jánost is maga mellé venné tanácsadónak. Fontos posztokat (felügyelőbizottsági, főpolgármester-helyettesi) ígér az ellenzéknek. A könnyű népszerűség-hajhászással nem vádolható Tarlós a „nem a bulvárnak politizálok” hitvallását annyira tökélyre fejlesztette, hogy nem is ígér a következő ciklusra látványos beruházásokat. Budapest első számú vezetőjeként is a főváros működtetését tekintené legfőbb céljának.

„Tény, hogy egy kellemesebb külsővel könnyebb a belépő a politika és persze a média világába is” – vallott magáról tavaly a HVG portréjában a szocialista főpolgármester-jelölt. A 40 éves Horváth a reklámszakmában már bizonyított, kérdés, a hétvégi voksoláson mennyire lesz elég a snájdig megjelenés. Jól jöhetne a budapestiek meggyőzésében, hogy 1998-ban megszerzett szociálpolitikusi-szociológusi diplomájához a szakdolgozatát a középosztály rendszerváltás utáni elszegényedéséből írta. A főpolgármesteri kampányban már szerzett tapasztalatokat, amikor 1998-ban az MSZP akkori jelöltjét, Katona Bélát reklámozta. Igaz, nem különösebb sikerrel: a párt visszaléptette Katonát. Bár 1990-ben, a szabadmadár-szimbolika miatt, még az SZDSZ-re szavazott, később – amint azt a HVG-nek elmondta – ráébredt, hogy „konzervatív-liberális-pogresszív-baloldaliként” az MSZP áll hozzá közelebb. 2002-ben II. kerületi polgármester és országgyűlési képviselő lett, és bár 2006-ban polgármesteri posztját elvesztette, néhány hónappal később ő lett az oktatásért, a kultúráért és egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes. 2009 szeptemberében a botrányoktól sújtott BKV felügyeletét is ellátta, majd a fővárosi koalíció szakadásakor Budapest kormánybiztosa lett, államtitkári rangban – igaz, mindenféle fizetés, juttatás nélkül. Az országos politikába legfeljebb reklámszinten folyt bele, „az MSZP piros négyzetét kreatív módon én forgattam át egy háromdimenziós testté, amit aztán a kampányba be is építettünk”. Lokálpatriótaságát a pártban is megerősítették, amikor idén júniusban ő lett az MSZP budapesti elnöke. Több, a fővárossal kapcsolatos nagy ívű projektálma is élénk vitát gerjesztett – vagy éppenséggel gúnyos mosolyt fakasztott. Jóllehet helyi polgármesterként még korábbi, a Moszkva tér rendbetételére vonatkozó ígéretét sem tudta teljesíteni (igaz, az utolsó testületi napon elfogadtatta azt a kerületi szabályozási tervet, ami lehetővé teszi a tér átépítését), időnként bedobta az autósok számára fizetős Duna-alagút ötletét vagy azt, hogy – megfelelő felhatalmazás esetén – a rakpartból kétszer 8 kilométeres zöld sétányt varázsolna. Továbbá üvegkupolát húzna a Városliget fölé, és óriásplakátokon is reklámozott ötlete szerint 2013-ig fokozatosan díjmentessé tenné a tömegközlekedést.

Mégsem lehet más a politika? A kampányidőszakokra jellemző blöffölés a jelek szerint nem idegen az LMP főpolgármester-jelöltjétől sem. Jávor Benedek a most zajló választási csatározások kezdetén egyenesen azt állította: esélye lehet akár Demszky Gábor székének megszerzésére is. Azóta persze kiderült, hogy az 1,7 millió lakosú Budapesten már a 27 ezer ajánlószelvény összegyűjtése is csaknem megoldhatatlan feladat elé állította a hazai környezetvédőket. A budapestiek egy része mindeközben még ha akarta, akkor sem feltétlenül tudta kopogtatócédulájával támogatni a főváros első zöld főpolgármester-jelöltjét. A megállás nélkül részvételi demokráciáról szónokló párt képviseletében ugyanis szinte lehetetlen volt eleven LMP-st találni a terepen.

Pedig a több mint egy évtizedes környezetvédő múlttal rendelkező Jávor arcképével hitelesített, Élhető város című Budapest-program egy-két hóbortos ötlettől eltekintve (zenélő villamosok, feltámasztott utcaszínházak) jobb sorsra érdemes. A 76 oldalas agenda kitüntetett jelentőséget tulajdonít a levegőminőség javításának. Jávor például a Hungária körgyűrűn belül fekvő területekről kitiltaná a nehéz-tehergépjárműveket, egyszersmind visszavinné a villamost a Rákóczi útra, a Kossuth Lajos utcába és Óbuda legfőbb közlekedési útvonalaira. A 38 éves jelölt, aki egy évtizeddel ezelőtt egyike volt azoknak, akik odaláncolták magukat a Roosevelt téri fákhoz, hatalomra jutása esetén új közparkokat nyitna a Ferencvárosi és a Rákosrendező pályaudvaron.

A hazai környezetvédelem filozófiai megalapozásában könyvszerkesztőként is szerepet vállaló, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jelenleg is tanító politikus az esélytelenek nyugalmával ígér egy sor további költséges projektet is a Moszkva és a Kolosy tér átépítésétől kezdve a BKV-jegyek árának 30-40 százalékos csökkentéséig. Mindezt új közteherből, a Belső-Budapest határán szedett behajtási díjból finanszírozná. A párt Észak-Csepel egyedülálló városszerkezeti adottságait elismerve indokoltnak tartja új városrész létrehozását a sziget spiccén. A főváros elhagyott ipari területeinek valamelyikén, az úgynevezett barna zónában pedig a Wekerle-telep mintájára környezettudatos mintaváros kialakítását is szorgalmazza Jávor Benedek és csapata. Akiknek akár a mérleg nyelvének szerepe is juthat még a Fővárosi Közgyűlésben, ha a Fidesznek vasárnap nem sikerül megszereznie az abszolút többséget.

Nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ügyvédbojtárt ajánl Budapest első emberének a Jobbik. Staudt Gábor karrierje a törtetők előmenetele: a 27 éves férfi már a középiskolában diák-önkormányzati elnök volt, később az ELTE jogi karán sem annyira a tudományokban, mint inkább – a párt számos vezetőjéhez hasonlóan – a HÖK-ben tündökölt, a kari önkormányzatot 2005-ben vezette is. Az egyetemi években lépett be a Jobbikba, amelynek megalakította és azóta is vezeti XXII. kerületi szervezetét. Listáról 2006-ban bekerült a helyi képviselő-testületbe, miközben 2002 óta tagja a kerületi német kisebbségi önkormányzatnak. 2007-ben átvett jogi diplomáját a pártban is kamatoztatja: az idén tavaszi országgyűlési választási programok szakmai koordinátora és a jogi kabinet elnöke, jelenleg az etikai bizottságot vezeti, a tavaszi országgyűlési választások után bekerült a törvényhozásba. Alapító tagja a bíróságon betiltott Magyar Gárda Egyesületnek – nem cáfolt hírek szerint ezért bukott el a C-típusú átvilágításon, ami miatt meghiúsult az a terv, hogy tagja, esetleg elnöke lehessen a T. Ház nemzetbiztonsági bizottságának. Az alapító tízek egyikeként a pártvezetés legfőbb támaszai közé számít. Kurátor a Jobbik bábáskodásával létrehozott Atilla Király Népfőiskolát működtető Kollégium a Jövőért Alapítványban. Nem adta föl civil hátterét: ügyvédjelölt Budatétényben, felettese Szirtes Edit, a kerület Jobbik-támogatású független polgármesterjelöltje.