Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
A büntetőpolitika keményítéséért tett eddigi lépések fényében aligha váratlan fejlemény, ha a rendpárti „forradalom” győzedelmeskedik az idegenrendészetben is. Noha első ránézésre a kormány értéksemleges, alapvetően az EU jogharmonizációs követelményeinek eleget tevő törvényjavaslatot készített, az általános indoklásban félreérthetetlenül fogalmaz: „mellőzhetetlen tehát a korábban képviselt álláspont revíziója, és egy a közrendi, közbiztonsági érdekeket nagyobb hangsúllyal képviselő szemlélet megjelenítése”.
Erről a korábbi – elvben még jelenleg is hatályos – szemléletről a mostani javaslatot jegyző Pintér Sándor belügyminiszter is elismeri, hogy „emberi jogi szempontból ugyan több civil fórumon legjobb gyakorlatként számon tartott” megoldás, ami az európai uniós irányelvektől számos fontos kérdésben a külföldiek számára kedvezően tér el. Csakhogy most pont ez a baj, a civilek és korántsem mellesleg az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR által nagyra becsült magyar modell „liberális”, vagyis az új kormány számára vállalhatatlan.
Tiltakozó szomáliaiak Bicskén 2009-ben
Túry Gergely
A törvényjavaslatban a fő hangsúlyt különböző korlátozásokra tették. A cél az, hogy névházasságokkal, magyar állampolgár kiskorúak formális örökbefogadásával vagy éppen apaságot elismerő valótlan nyilatkozatokkal ne kerülhessenek Magyarországra nem EU-s állampolgárságú migránsok, akik pedig menedékkérőként itt vannak, minél kevésbé mozogjanak az országban.
Mint Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szakértője a minap egy konferencián hangsúlyozta, a Magyarországon élő külföldiek aránya (a lakosság 2 százaléka) nálunk az egyik legalacsonyabb egész Európában. Az ismertté vált összes bűncselekménynek mintegy 4 százaléka köthető külföldiekhez, amiben már benne vannak a turisták által elkövetett deliktumok is. Az MHB és a Menedék Egyesület így egyaránt indokolatlannak tartja, hogy az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamát a jelenlegi fél évről megduplázzák, valamint azt, hogy 30 napra akár gyermekkorúak is úgynevezett őrzött szállásokra kerülhessenek.
Az őrzött szállások gyakorlatilag idegenrendészeti fogdák, ahol a menekültügyi befogadóállomásokkal – ilyen van például Bicskén és Debrecenben – szemben a migránsokat ténylegesen fogva tartják, a személyzet létszáma esetenként eléri a „vendégekét”. Ami pedig a körülményeket illeti, a civil körökben emlegetett legdurvább esetként előfordult, hogy a migránsok a vécét csak az őrök szeme láttára használhatták úgy, hogy az illemhelyet függöny sem választotta el az egyenruhásoktól.
Komoly gondot okozhat a jogorvoslati rendszer tervezett új szabályozása is. A menekültügyi eljárásban a közigazgatási határozatok felülvizsgálata jelenleg a Fővárosi Bíróság (FB) kizárólagos illetékességi körébe tartozik. Tény, hogy a túlterhelt bírók sokszor nem tudták betartani a 60 napos ügyintézési határidőt, így elsőre ésszerűnek tűnhet a kormány szándéka, hogy szétterítik ezt a munkaterhet a nagyobb vidéki bíróságok közt. A gond viszont az, hogy az FB-n évek alatt építették fel a bírákat segítő dokumentációs központot, speciális szakértelem kell a menekültügyi döntések elbírálásához, amit a vidéki városokban aligha lehet egyik napról a másikra megszerezni.
A legfontosabb kérdésekben a jogvédők javaslatai leperegtek a kodifikátorokról, egy-két apróbb észrevételüket viszont elfogadták. Ilyen például a kitoloncolásra váró családok esetében a fő szabályként maximum 30 napos türelmi idő meghosszabbítása. Ha iskoláskorú gyermek van a szülőkkel, akkor az oktatási félév végéig meghosszabbítható a türelmi időszak.
FAHIDI GERGELY
