A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt a NetHangulat index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott, és úgy tűnt, a kabinet vitát kiváltó intézkedései – az IMF-fel szembeni ellenállás vagy az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása – sem változtatták meg az internetezők közhangulatát. Októberben 36 ponton állt az index, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

November azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. A decemberi események, a médiatörvény elfogadásának már nem volt ekkora befolyása a netes közhangulatra: bár az index csökkenése folytatódott, december végére csak további egy pontot esett – igaz, még ez is „szoktalan” a korábbi évekhez viszonyítva, hiszen az Ünnepek idején jellemzően javulni szokott a közhangulat.

A NetHangulat index az év végén 28 ponton állt – ami ugyan 12 ponttal alacsonyabb, mint a választások utáni 40-es érték, de még így is hét ponttal magasabb, mint 2009 végén.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt két hónapban 9 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így december végén már 74 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és csak minden ötödik netpolgár volt ellenkező véleményen.

Míg ezúttal a férfiak körében kismértékben nőtt (és jelenleg 30 ponton áll), addig a nők körében csökkent (és 25 ponton áll) az index értéke, utóbbiak tehát ismét valamivel pesszimistábbak. Az életkorral ugyanakkor nő az optimizmus: míg a 18-29 évesek esetében 23, addig az ötven felettiek esetében 35 ponton áll a mutató.

A neptolgárok szerint jelentősen romlott a nemzetközi megítélésünk

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexhez hasonlóan az ország helyzetére vonatkozó mutató is egy ponttal csökkent, október óta azonban már jelentősebb, 4 pontos esést regisztrálhattunk. A megkérdezettek – a médiatörvény miatti nemzetközi reakcióknak köszönhetően – az ország nemzetközi megítélését érzik rosszabbnak, mint egy hónappal ezelőtt, sőt októberhez képest ezen a területen igen jelentős visszaesést érzékeltek (ötfokú skálán 2,25-ról 1,91-ra csökkent a mutató). Az elmúlt két hónapban emellett számottevően romlott az ország gazdaság helyzete és a demokrácia működése is – a netpolgárok véleménye szerint.

A várakozásokat jelző index értéke két pontot csökkent, és a mostani 29 tízzel alacsonyabb a májusi várakozásoknál. Ennél is feltűnőbb azonban, hogy míg áprilisban az aktuális és a jövőbeni helyzet között 11 pontos különbség volt, addig decemberben már csak három – vagyis bár az internetezők még mindig bíznak pozitív változásokban egy éven belül, de már korántsem vázolnak fel olyan optimista jövőképet, mint a választások idején. Némi javulást elsősorban a gazdasági helyzetben, az egészségügyi ellátásban és az ország nemzetközi megítélésében várnak.

Csökkenő optimizmus

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó index a választások óta sem változott jelentősen: jelenleg ugyanúgy 44 ponton áll, mint egy hónappal ezelőtt. A jövőre vonatkozó index értéke egy ponttal csökkent, és 48 ponton áll, vagyis csak 4 ponttal haladja meg az aktuális mutató értékét; a netpolgárok az új kormány hivatalba lépése óta most látják legkevésbé pozitívan saját személyes helyzetük jövőbeli alakulását.

Jelentősen csökkent az Alkotmánybíróság presztízse

Az elmúlt két hónapban a NetHangulat index csökkenésével párhuzamosan szinte minden vizsgált intézmény presztízse romlott. Novemberről decemberre legjelentősebben az Alkotmánybíróság bizalmi indexe esett: a félpontos csökkenés azt jelenti, hogy már nem ez a testület áll a rangsor élén. A kormány indexe az elmúlt egy hónapban már csak egytizedponttal lett alacsonyabb, a mostani 3,3-es érték azonban így is jelentősen elmarad a megalakulásakor mért 3,9-es értéktől.

A felmérést az NRC 2010. december 27-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.