A "mohó" BKV: mire kellenek a százmilliárdok?

A főpolgármester szerint állami segítség nélkül idén bedől a BKV. A fővárosi tömegközlekedés rentábilis fenntartására annak ellenére sincs megoldás hosszú ideje, hogy egyes becslések szerint reálértékben ma 40 százalékkal többet fizetnek az utasok, mint 20 évvel ezelőtt. Tovább

„Mi nem tudunk sem bank-, sem válságadót kivetni, Budapestnek ugyanis jelenleg nincs adókivetési joga” – mondta a múlt héten a 2011-es budapesti költségvetési koncepcióról szóló közgyűlési vita során Tarlós István, hozzátéve, kezdeményezni fogják az Országgyűlésben, hogy legyen. Hogy pontosan hogyan és mikor szerezne a főváros adókivetési jogot, arra a hvg.hu kérdésére egyelőre sem a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztályán, sem pedig a Fővárosi Közgyűlés frakcióiban nem tudtak választ adni.
Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának vezetője szerint a bevételi forrásokat illetően valóban „méltánytalan” Budapest helyzete, de a lakosságot nem lehet tovább terhelni és nagyon körültekintő vizsgálatot kell végezni, mielőtt bármilyen döntés születne az adókivetési jogról, illetve újabb adók esetleges bevezetéséről. Tüttő Kata, az MSZP frakcióvezető-helyettese arra számít, hogy a városvezetés korábbi bevételnövelő elképzeléseket is leporolhat, az esetleges újabb közterhekkel kapcsolatban pedig a „végén mindent a lakosság fizet meg.”

Újra előkerült a dugódíj ötlete is

Mindenesetre máris vihart kavart Tarlós István bejelentése, amely szerint a jövőben egyetlen budapesti rendezvény sem mentesülhetne a közterület-használati díj alól. „A parttalan ingyenességnek véget kell vetni” – mondta a főpolgármester a múlt heti sajtótájékoztatón, ahol elhangzott, hogy tavaly a rendezvényeknek ingyen biztosított közterületek után 4,5 milliárdos forint bevételről mondott le a főváros.
A díj bevezetésével akár a Sziget Fesztivál sorsa is bizonytalanná válhat, az esemény szervezői szerint ugyanis nem tudják kifizetni az eredetileg 2,5 milliárd forintban megállapított díjat még akkor sem, ha a főpolgármester ígérete szerint ebből az összegből egy-másfélmilliárdos kedvezményt kapnak. Az ügyről a szervezők várhatóan ezen a héten tárgyalnak majd a városvezetéssel.

A tervek szerint emellett a fővárosnál kidolgozzák az ingatlan-értéknövekedési adó koncepcióját, illetve újra napirendre kerül a korábban sokat emlegetett dugódíj is – mindkettő az LMP javaslatára. A párt szerint az ingatlan-növekedési adóval az övezetátsorolások és építkezések miatt jelentkező profitból a beruházók a közcélú fejlesztések terheinek finanszírozásában vállalnának részt, a dugódíjjal pedig csökkenteni lehetne a tömegközlekedési árakat. Igaz, mindkét terv leghamarabb csak körülbelül másfél év múlva valósulhat meg – mondta a hvg.hu-nak Hanzély Ákos, a fővárosi LMP-frakció tagja.

A dugódíjjal kapcsolatban egyelőre kidolgozásra várnak a részletek, az autósoknak a jelenlegi különféle javaslatok szerint egy BKV-jegy felének vagy akár kétszeresének megfelelő díjat kellene majd fizetniük, ezzel a képviselő szerint Budapest évente 10-20 milliárdos bevételhez juthatna. De az LMP-s politikus szerint nem cél a teljes lakosság megadóztatása, „már így is túladóztatás van”, inkább a közterhek olyan átalakítása lenne kívánatos, amelyben például a különféle használati vagy termékdíjakból származó bevételekkel akár a munkát terhelő járulékokat is csökkenteni lehetne.

Morzsák vagy jelentős bevételek?

A bevétel-növelési tervek lehetséges hozadéka eltörpülhet a főváros egyik legfontosabb saját bevétele, az iparűzési adó mellett. Ebből a költségvetési koncepció szerint idén várhatóan 91 milliárd folyik majd be a kasszába, 2017-re pedig az előzetes költségvetési prognózis szerint ez az összeg megközelítheti a 116 milliárd forintot.

Az előző városvezetés túlbecsülte az iparűzési adóból származó bevételeket, ami 38,4 milliárdos mínuszt jelentett az egész ciklusra vetítve, többek között ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a választások utáni átadás-átvételkor megállapított 56 milliárd helyett valójában 160 milliárdra rúg a büdzsé hiánya – mondta a városházi tájékoztatón Atkári János, Tarlós István pénzügyi főtanácsadója, Demszky Gábor korábbi főpolgármester-helyettese.

Gyekiczki András, a Főpolgármesteri Iroda korábbi vezetője ugyanakkor ezeket a számokat „a valóság súlyos és felelőtlen félreértelmezésének” és „parasztvakításnak” nevezte, rámutatva a számítási módokban rejlő torzításokra, illetve arra, hogy szerinte a kormány idén például 10-12 milliárd forintot húz ki a főváros zsebéből, többek között azzal, hogy a távközlési cégek nem a telephelyükön fizetik meg az adókat.