A "mohó" BKV: mire kellenek a százmilliárdok? |
A főpolgármester szerint állami segítség nélkül idén bedől a BKV. A fővárosi tömegközlekedés rentábilis fenntartására annak ellenére sincs megoldás hosszú ideje, hogy egyes becslések szerint reálértékben ma 40 százalékkal többet fizetnek az utasok, mint 20 évvel ezelőtt. Tovább
|
„Mi nem tudunk sem bank-, sem válságadót kivetni, Budapestnek ugyanis jelenleg nincs adókivetési joga” –
mondta a múlt héten a 2011-es budapesti költségvetési koncepcióról szóló közgyűlési vita során Tarlós István, hozzátéve, kezdeményezni fogják az Országgyűlésben, hogy legyen. Hogy pontosan hogyan és mikor szerezne a főváros adókivetési jogot, arra a hvg.hu kérdésére egyelőre sem a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztályán, sem pedig a Fővárosi Közgyűlés frakcióiban nem tudtak választ adni.

Adókivetési jogot szeretne
MTI
Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának vezetője szerint a bevételi forrásokat illetően valóban „méltánytalan” Budapest helyzete, de a lakosságot nem lehet tovább terhelni és nagyon körültekintő vizsgálatot kell végezni, mielőtt bármilyen döntés születne az adókivetési jogról, illetve újabb adók esetleges bevezetéséről. Tüttő Kata, az MSZP frakcióvezető-helyettese arra számít, hogy a városvezetés korábbi bevételnövelő elképzeléseket is leporolhat, az esetleges újabb közterhekkel kapcsolatban pedig a „végén mindent a lakosság fizet meg.”
Újra előkerült a dugódíj ötlete is Mindenesetre máris vihart kavart Tarlós István bejelentése, amely szerint a jövőben egyetlen budapesti rendezvény sem mentesülhetne a közterület-használati díj alól. „A parttalan ingyenességnek véget kell vetni” – mondta a főpolgármester a múlt heti sajtótájékoztatón, ahol elhangzott, hogy tavaly a rendezvényeknek ingyen biztosított közterületek után 4,5 milliárdos forint bevételről mondott le a főváros.

Sziget: milliárdos díjat kérnek a közterületért
Hernádi Levente
A díj bevezetésével akár
a Sziget Fesztivál sorsa is bizonytalanná válhat, az esemény szervezői szerint ugyanis nem tudják kifizetni az eredetileg 2,5 milliárd forintban megállapított díjat még akkor sem, ha a főpolgármester ígérete szerint ebből az összegből egy-másfélmilliárdos kedvezményt kapnak. Az ügyről a szervezők várhatóan ezen a héten tárgyalnak majd a városvezetéssel.
A tervek szerint emellett a fővárosnál kidolgozzák az ingatlan-értéknövekedési adó koncepcióját, illetve újra napirendre kerül a korábban sokat emlegetett dugódíj is – mindkettő az LMP javaslatára. A
párt szerint az ingatlan-növekedési adóval az övezetátsorolások és építkezések miatt jelentkező profitból a beruházók a közcélú fejlesztések terheinek finanszírozásában vállalnának részt, a dugódíjjal pedig csökkenteni lehetne a tömegközlekedési árakat. Igaz, mindkét terv leghamarabb csak körülbelül másfél év múlva valósulhat meg – mondta a hvg.hu-nak Hanzély Ákos, a fővárosi LMP-frakció tagja.

Dugódíj: egy BKV-jegy kétszereséért is behajtanának?
Stiller Ákos
A dugódíjjal kapcsolatban egyelőre kidolgozásra várnak a részletek, az autósoknak a jelenlegi különféle javaslatok szerint egy BKV-jegy felének vagy akár kétszeresének megfelelő díjat kellene majd fizetniük, ezzel a képviselő szerint Budapest évente 10-20 milliárdos bevételhez juthatna. De az LMP-s politikus szerint nem cél a teljes lakosság megadóztatása, „már így is túladóztatás van”, inkább a közterhek olyan átalakítása lenne kívánatos, amelyben például a különféle használati vagy termékdíjakból származó bevételekkel akár a munkát terhelő járulékokat is csökkenteni lehetne.
Morzsák vagy jelentős bevételek?
A bevétel-növelési tervek lehetséges hozadéka eltörpülhet a főváros egyik legfontosabb saját bevétele, az iparűzési adó mellett. Ebből a költségvetési koncepció szerint idén várhatóan 91 milliárd folyik majd be a kasszába, 2017-re pedig az előzetes költségvetési prognózis szerint ez az összeg megközelítheti a 116 milliárd forintot.
Az előző városvezetés túlbecsülte az iparűzési adóból származó bevételeket, ami 38,4 milliárdos mínuszt jelentett az egész ciklusra vetítve, többek között ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a választások utáni átadás-átvételkor megállapított 56 milliárd helyett valójában 160 milliárdra rúg a büdzsé hiánya – mondta a városházi tájékoztatón Atkári János, Tarlós István pénzügyi főtanácsadója, Demszky Gábor korábbi főpolgármester-helyettese.
Gyekiczki András, a Főpolgármesteri Iroda korábbi vezetője ugyanakkor ezeket a számokat „a valóság súlyos és felelőtlen félreértelmezésének” és „parasztvakításnak” nevezte, rámutatva a számítási módokban rejlő torzításokra, illetve arra, hogy szerinte a kormány idén például 10-12 milliárd forintot húz ki a főváros zsebéből, többek között azzal, hogy a távközlési cégek nem a telephelyükön fizetik meg az adókat.