szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magánnyugdíjrendszerben való maradás mellett érvelt több ismert szabadelvű jogász és közgazda egy múlt szerdai háttérbeszélgetésen. „Soha nem tapasztalt erkölcsi nyomás nehezedik az Alkotmánybíróságra mind a médiatörvény, mind a nyugdíjpénztár ügyében, és jó lenne ezt fokozni” – hangzott el egyebek közt. A kormányt nem dicsérte senki, sőt.

A sajtó is lefutott és eldöntött kérdésként kezelte az utóbbi hetekben az ügyet, holott a dolog nem az – vélte Bauer Tamás közgazda, volt szabaddemokrata országgyűlési képviselő. A kérdés mindenkit érint, azt a mostani nyugdíjast is, „aki abban bízik, hogy még tíz év múlva is nyugdíjas lesz, meg húsz év múlva is” – mondta. Szerinte még százezrek törik a fejüket, hogy maradjanak-e a magánrendszerben. Nem mindegy, hogy a mostani tízezer embernél mennyivel többen maradnak a magánnyugdíjrendszerben, a döntés lényege valójában az, hogy húsz év múlva lesz-e az embereknek nyugdíjuk és ha igen, akkor mennyi. Bauert „nagyon zavarja”, hogy „a két demokratikus ellenzéki párt” közül igazából egyik sem híve a magánnyugdíjrendszernek, legfeljebb a felszámolás módja nem tetszik nekik. Ezt az LMP „explicit módon” kimondta, az MSZP több képviselője pedig „implicit utalásokkal” érzékeltette – közölte Bauer. Ez azt jelenti, hogy „a politikai szférában” a Fidesz elképzeléseivel szemben nincs igazi ellenerő. „Senki sem képviseli igazából a tízmillió magyar ember jövőjét, nyugdíjaskori megélhetését” – fogalmazott Bauer, aki a sajtót is bírálta, amiért az újságírók csak a kormány eljárásán háborognak, de alapvetően nem a magánnyugdíjrendszert védik. Az egykori politikus hangsúlyozta: a rendszerváltás óta a másfél évtizeddel ezelőtti nyugdíjreform volt az egyetlen reform, ami valóban meg is valósult. A január 31-i határidőig hátralevő időben a tipródó százezreket meg kéne győzni a magánnyugdíjpénztárakban maradás előnyeiről – zárta bevezetőjét Bauer Tamás.

Az egykor a gazdasági és közlekedési tárcát is vivő Csillag István közölte: a nyugdíjreform akkori indokai azonosak voltak az európai indokokkal. A fejlett országokra jellemző korfának tulajdoníthatóan „az eltartók és eltartottak aránya megbomlott”. Ez tehát nem magyar specialitás volt, de Magyarországon súlyosbította a helyzetet, hogy a befizetők száma is csökkent: a nyolcvanas években ötmillió, tíz évvel később bő hárommillió befizető volt. Ennek a demográfiai tényezők mellett az is az oka – hangsúlyozta Csillag –, hogy a rendszerváltás után lényegesen megnőtt a nyugdíjjárulékot nem fizető cégek – pontosabban: az ilyen cégeknél dolgozók – aránya. Hangsúlyozta: a nyugdíjreform lényege az volt, hogy a fiatalok, főleg a pályakezdők, vegyék tudomásul: idős korukra, a majdani nyugdíjra el kell kezdeniük spórolni. Meg kellett törni a munkaadó és a munkavállaló között kialakult „káros együttműködést”, amelynek lényege az volt, hogy együtt szabotálják el a befizetéseket. E folyamat következtében már a kilencvenes években is kénytelen volt a nyugdíjalap tíz-tizenkét százalékát a költségvetés más forrásokból pótolni. Csillag szerint a nyugdíjrendszer fönntarthatósága összeurópai probléma. „Mindenhol az a tendencia, hogy magánnyugdíjalapok jöjjenek létre és hízzanak” – vélte.

A reform előtti befizetési kötelezettségek messze nem voltak egységesek. Az egységesítés a Horn-kormány alatti reform része volt. Ezt azonban az álminimálbér és az ál-részfoglalkoztatottság megjelenése követte – mondta a volt miniszter.

Húszbillió forint a központi költségvetés államadóssága, a magánpénztári vagyon azonban csak hárombillió, vagyis kevés a lyuk teljes betöméséhez – derült ki Gaál Gyula volt szabaddemokrata országgyűlési képviselő hozzászólásából. A Medgyessy-, utóbb az első Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkára úgy látja: számos dolgot lehetett volna tenni annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer megálljon a maga lábán, például fizetésre kényszeríteni a potyautasokat.

Gaál szerint a mostani szabályozás következtében az egyes befizetők nyugdíja nem lesz összefüggésben azzal, hogy mennyit fizettek be. Hangsúlyozta: nemcsak arról van szó, hogy a kormány rosszul kommunikál a kérdésben, hanem rossz technikát is alkalmaz rossz cél érdekében. Figyelmeztetett: az állami nyugdíjrendszernek lényegesen nagyobb kockázatai lesznek, mint a magánnak.

A sajtó azért tette ezt az ügyet zárójelbe, mert a médiaügy került terítékre, és a sajtó nem szokott egyszerre két dologgal foglalkozni – vélte Mihályi Péter közgazda, volt pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár. „Soha nem tapasztalt erkölcsi nyomás nehezedik az Alkotmánybíróságra mind a médiatörvény, mind a nyugdíjpénztár ügyében, és jó lenne ezt fokozni” – közölte a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Azoknak, akik mégis visszalépnek az állami rendszerbe, Mihályi azt javasolta, hogy töltsék ki a Stabilitás Pénztárszövetség honlapjáról letölthető úgynevezett jogfönntartó nyilatkozatot. A honlapot idézve „ez a nyilatkozat jelzésértékű a magyar állam irányába, hogy a nyilatkozatot leadó magánnyugdíjpénztári tag az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről csak és kizárólag a hatályba lépett jogszabályi korlátozásra figyelemmel döntött, mert ellenkező esetben hátrányt szenvedett volna”. Ezt kitölteni „jó ötlet” – fogalmazott Mihályi. „Ártani nem árthat, de jogi és erkölcsi kapaszkodót adhat a továbbiakban.”

„A dilettáns kampány során a Fidesz romokról beszélt, majd most – például Kósa Lajosnak a forintot lejtőre tévő nyilatkozatával – megteremti ezeket a romokat.” Ezt már Dániel Péter, a Kék szalaggal a demokráciánkért mozgalom alapítója közölte. Jogászként arra hívta föl a figyelmet, hogy egy szerződésben rögzített jogot nem lehet úgy korlátozni, hogy arról a szerződő felek nem nyilatkoznak, mert ez sérti az európai uniós jogot. Úgy folytatta: ezen az alapon a Fidesz vezető politikusait arra lehetne kényszeríteni, hogy írják alá, nem vesszük el a házaikat, ha pedig nem írják alá, akkor elvesszük. Közölte: a politikai vezetés részéről felmerül a sikkasztás gyanúja, ugyanis aki a rábízott vagyont más célra használja, az sikkasztást követ el. Csalással vádolta meg Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztost, mert „egészen elképesztő, megtévesztő nyilatkozatokat tett” a magánpénztári tagok lehetőségeiről, ezzel kárt okozva nekik. Ilyen volt például „az eltőzsdézés”, ami Dániel Péter szerint „nevetséges dolog”. A Mihályi által említett jogfenntartó nyilatkozatról azt mondta: civilként és jogászként is támogatja, „de még jobb, ha a magánban maradunk: akadályozzuk meg ezt az elképesztő sikkasztási kísérletet”.

Költői kérdés formájában hasonló gondolatokat fogalmazott meg Nehéz-Posony Márton ügyvéd is: „Az állam megteheti-e, hogy egy, már létrehozott szerződéses viszonyrendszert fölrúg?” Szerinte a jogállamiság és a jogbiztonság alapelveit az állam nem sértheti meg. Hangsúlyozta: az általa az Alkotmánybíróságnak e tárgyban beadott indítvány az emberi méltóságra hivatkozik. Szerinte azért érdemes a magánnyugdíjpénztárban maradni, „mert így legalább az enyém marad, amit eddig megtakarítottam, ha visszalépek az államiba, akkor a pénzemet az életben nem látom viszont”. Mihályi Péter ehhez annyit tett hozzá, hogy akár tízezren, akár hárommillióan maradnak a magánnyugdíjpénztárban, mindenképpen érdemes maradni. Ha tízezren, akkor azért, mert egy hatalomváltás esetén nem lesz jelentős tétel tízezer embert kárpótolni, ha hárommillióan, akkor azért, mert erős lesz a politikai nyomás.

Szegő Péter

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Enyhítés kezdődik Franciaországban

Enyhítés kezdődik Franciaországban

Meghan Markle „elviselhetetlen gyászról”, második gyermekének elvesztéséről írt vallomást

Meghan Markle „elviselhetetlen gyászról”, második gyermekének elvesztéséről írt vallomást

Donald Trump utoljára kegyelmezett meg két pulykának

Donald Trump utoljára kegyelmezett meg két pulykának