A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A vádirat szerint a férfi és felesége az otthonukban együtt nevelték a nő 1996-ban született kisfiát és 2001-ben született közös lányukat, s a két gyerekkel a férfi fajtalankodott, illetve a kislányával közösült is. A per másodrendű vádlottja a férfi felesége, aki az ügyészség szerint tudott mindenről, de nem tett ellene semmit.
A férfit és társát szemérem elleni erőszak bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják. Az ügyben Sárközy Szabolcs tanácsvezető bíró eddig hat tárgyalási napon folytatott bizonyítási eljárást.
A bűncselekmény úgy derült ki, hogy a fiú elmondta a barátjának, hogy nevelőapja erőszakkal mire kényszeríti, és kérte őt, mondja el nevelőjének. Ezután történt feljelentés az ügyben.
Az ügyész perbeszédében elmondta: a vádpontok alapján megállapítható a nő kiskorú fiának sérelmére elkövetett fajtalankodás, mert a kiskorú a nyomozati szakban és a bíróság előtt is a valósághűen mondta el a történteket. A vád képviselője hangsúlyozta, hogy a kiskorú igazmondásának valószínűségét a pszichológus is megerősítette.
A kislánnyal történt közösülést is bizonyítottnak ítélte a vádhatóság, amely szerint ezt alátámasztja, hogy mindkét gyermek a nyomozási bíró előtt tett vallomásában is valósághűen vallott apjuk velük folytatott cselekményéről.
Az ügyész a másodrendű vádlott bűnsegédi magatartását is bizonyítottnak látta, s perbeszédében a kiskorúak veszélyeztetését is megalapozottnak nevezte. Kérte a bíróságot, hogy a fenyegetéssel, folytatólagosan elkövetett fajtalankodás, valamint a kislány ellen elkövetett, szemérem elleni erőszak bűntettében az elsőrendű vádlottat mint elkövetőt, a másodrendű vádlottat mint társtettest ítélje el. Indítványozta, hogy mindkét vádlott esetében halmazati büntetésként fegyházbüntetést szabjon ki a bíróság, s abba számítsa be az előzetes fogva tartásban eltöltött időt.
Az ügyész azt is kérte, hogy a bíróság az elsőrendű vádlott (a férfi) esetében a közös gyermekre, a másodrendű vádlott (a nő) esetében pedig mindkét gyermekre vonatkozóan szüntesse meg a szülői felügyeleti jogot.
Az utolsó szó jogán az elsőrendű vádlott a fajtalankodás bűntettét mindkét gyermek esetében elismerte, de a nemi erőszak elkövetését tagadta. A másodrendű vádlott, az asszony védője védence felmentését kérte. A nő az utolsó szó jogán azt indítványozta, hogy a bíróság indítson pert az ügyész ellen hamis vád ismertetése miatt, valamint teljes felmentését kérte. A bíróság az ügyben február 2-án hirdet ítéletet.
