„Most éppen arra várunk, hogy az ügy megérkezzen a bírósághoz” – vázolta a hvg.hu-nak a helyzetet Gianni Prado Herrera, a külföldi gyanúsítottak bolíviai védelmére szakosodott La Paz-i ügyvéd, aki szerint az Evo Morales bolíviai elnök elleni állítólagos összeesküvéssel kapcsolatba hozott és terrorcselekményekkel vádolt Tóásó Előd, illetve másik ügyfele, a bolíviai-horvát állampolgárságú Mario Tadics pere három héten belül elkezdődhet.

A bíróság az ügyvéd szerint három-négy hónapon belül döntést hozhat az ügyben, de legkésőbb jövő áprilisig mindenképpen le kell folytatniuk az eljárást, mert a bolíviai szabályok szerint a büntetőperek nem tarthatnak tovább három évnél. Ebből pedig a gyanúsítottak 2009. áprilisi őrizetbe vétele óta már eltelt egy év és tíz hónap.

Tóásó Edit, a fogva tartott férfi nővére viszont úgy tudja, hogy a vádemelésről a bíró hivatalosan még senkit sem tájékoztatott, a várható hivatalos értesítés után pedig tíz nap áll a védelem rendelkezésére, hogy beterjessze a bizonyítékait. Ezt követően legfeljebb további 45 nap alatt választják azokat a népi ülnököket, akik majd együttes döntést hoznak az ügyben a bíróval. Ráadásul a népi ülnökök cseréjét is lehet kezdeményezni, ez pedig még több időt vehet igénybe a per elindítása előtt. Tóásó Edit a várható döntéssel kapcsolatban egyébként nem optimista, szerinte az nem lesz tisztességes - mint ahogy az eddigi eljárás sem volt az. Példaként említette, hogy vádemelés nélkül csak 18 hónapig tarthatták volna fogva a testvérét, de azt csak a hatóságok csak a határidő után tették közzé.

Közel két éve ül La Pazban

Tóásó Előd. Terrorista vagy áldozat?

toasoelod.com

A fővárosi San Pedro börtönben fogva tartott Tóásót azzal vádolják, hogy 38 másik társával együtt terrorcselekmények előkészítésében vett részt egy, a bolíviai-horvát-magyar állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo által vezetett csoport tagjaként. Rózsa Florest és két társát, az erdélyi származású Magyarosi Árpádot és az ír állampolgárságú Michael Dwyert 2009. április 19-én lőtték le egy kommandós akció során a kelet-bolíviai Santa Cruz egyik szállodájában. Az akciót csak Tóásó és Tadics élte túl, őket a rajtaütés után őrizetbe vették.

Bár a bolíviai vezetés álláspontja szerint a Rózsa Flores által vezetett csoportot az ország keleti részében tevékenykedő szeparatista csoportok megbízásából összeesküvést készítettek elő Evo Morales elnök ellen; több, az utóbbi időben nyilvánosságra hozott és meg nem erősített információ szerint a kormány maga kreálhatta az ügyet, hogy okot teremthessen az ellenzék üldözésére.

Továbbra is tisztázatlan részletek

A WikiLeaks által tavaly decemberben közzétett egyik titkos nagykövetségi üzenet például arról ír, hogy a bolíviai diplomáciai képviselet szintén meg nem erősített értesülései szerint a Rózsa-ügyet a kormánykörök hamisították, az összeesküvést szervező „zsoldosokat” pedig maga a bolíviai titkosszolgálat szerződtette. Idén februárban Norma Piérola ellenzéki képviselő pedig a spanyol hírügynökségnek azt mondta, hogy látott egy videofelvételt, amelyen Rózsa Flores látszólag pénzt vesz át Álvaro García Linera alelnök testvérétől, Raúl García Linerától. Az alelnök irodája akkor nem reagált a felvétel hírére.

Evo Morales bolíviai elnök. Ő lett volna a célpont?

AP

„Sok minden továbbra is tisztázatlan, az ellenzék szerint a kormánynak köze volt az ügyhöz, de a kormány cáfolja ezt” – mondta a hvg.hu kérdésére Bartos Miklós Andrés Estaban bolíviai tiszteletbeli konzul. „A nagy kérdés, hogy igaz volt-e, amit Villa mondott” – tette hozzá a vád korábbi koronatanújára, a Floresék ellen valló, Öreg becenéven is ismert Ignacio Villa Vargasra utalva.

A videofelvételt is felhasználnák

A férfi ugyanis utóbb azt állította, hogy erőszakkal vették rá a vallomásra. Januárban ráadásul egy olyan videofelvétel is előkerült róla, amelyen több mint 31 ezer dollárt vesz át egy ismeretlentől – egyesek szerint egy hírszerzői összekötőtől. A pénzt állítólag azért kapta, hogy örökre elhagyja Bolíviát. A kormány bejelentette, hogy megvizsgálja a felvételt, amelyre Gianni Prado Herrera ügyvéd szerint szerint a védelem is támaszkodna majd a per során.

Tóásó védője a hvg.hu-nak megerősítette, hogy több panaszt is emelt az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) emberjogi bíróságánál amiatt, hogy megsértették ügyfelei alapvető jogait. Többek között azért fordult a bírósághoz, mert Tóásót és Tadicsot több mint 18 hónapig vádemelés nélkül tartották fogva: az ügyészség csak tavaly decemberben tette közzé a terrorizmussal és fegyveres lázadással hivatalosan is megvádolt 39 személy listáját. Az ügyvéd arra számít, a panasz alapján eljárás indulhat Bolívia ellen „a jogi eljárás hiánya” miatt is. 

Tóásó Előd testvére, Edit is több nemzetközi szervezethez fordult már segítségért, az ügy jelenleg az Európai Parlament emberjogi bizottsága előtt van, de hatósági erőszak miatt tavaly helyszíni vizsgálatot folytatott Bolíviában az ENSZ kínzás elleni bizottsága is - igaz, még egyik testületnél sem született határozat. A magyar férfi testvére korábban szintén beadvánnyal fordult egy másik ENSZ-bizottsághoz is, amely az illegális fogvatartással kapcsolatos ügyeket vizsgálja.