Harangozó Tamás országgyűlési képviselő szombati sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a kormánypártok egyik legfontosabb választási ígérete a közbiztonság javítása és a rendőrség megerősítése volt. Ezzel szemben tavaly "szétverték" az addig egységes szakmai irányítás alatt álló rendőrséget, létrehozták a Terrorelhárítási Központot és "a rendvédelmi szervek állományának megfélemlítésére hivatott" Nemzeti Védelmi Szolgálatot. Idén pedig megszüntették a településőr-programot, majd Balsai István semmisségi törvényjavaslatával "porig alázzák a teljes rendőri állományt, törvényi erőre emelik, hogy minden magyar rendőr hazudik" - mondta a szocialista politikus.

Az MSZP-s képviselő szerint e folyamat betetőzése, hogy - miután a kormány tavaly decemberben még arról számolt be: 27 milliárd forint többlethez jut a rendőrség - zárolják a BM költségvetésének mintegy tíz százalékát, 35 milliárd forintot. (A Magyar Közlöny február 11-ei számában jelent meg az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló miniszterelnöki rendelet, amely intézkedik a stabilitási alap létrehozásáról. A kormány az irányítása alá tartozó szervezeteknél február 23-ai hatállyal 187 milliárd forint zárol: a legtöbbet a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, 39 milliárd forintot, majd 34,9 milliárd forinttal a Belügyminisztérium következik.)

Harangozó Tamás arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a BM-et érintő megszorításokat, Pintér Sándor belügyminisztert pedig arra kérte, hogy sokkal hatásosabban képviselje tárcája és így a közbiztonság érdekeit a kabinetben. Kérdésre válaszolva a képviselő részletesen szólt a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve tanúvallomásra alapozott bírósági ítéletek semmisségét kimondó fideszes törvényjavaslatról, hangsúlyozva: jogállamban bírósági ítéleteket parlamenti döntéssel hatályon kívül helyezni nem szabad. Mint mondta, Balsai István indítványa a bírók szabad mérlegelési jogát vonja kétségbe. Kitért arra is, hogy ha bebizonyosodott, hogy egyes, a tömegoszlatásokkal összefüggő büntetőügyekben a rendőri tanúvallomások nem voltak valósak, az igazságszolgáltatás másodfokon korrigálta az elsőfokú határozatot.