A politika felülírta a kormány alkotmányozási forgatókönyvét, miután az MSZP és az LMP is kivonult az előkészítő munkából. Az MSZP több feltételt is szabott a visszatéréshez: a koncepciót négyötödös parlamenti többség fogadhassa el, az új alaptörvény akkor léphessen hatályba, ha két egymás követő Országgyűlés is rábólint, illetve, hogy az alkotmányozási folyamatot nyárig halasszák el. A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága azonban elutasította a párt feltételeit.

Korábban a kormánypártok szintén lesöpörték az asztalról az LMP feltételeit is (más mellet az Alkotmánybíróság elvett jogköreinek visszaadását, az új alkotmány elfogadásának év végére halasztását, illetve azt, hogy az új alaptörvény hatályba lépését népszavazás, vagy a következő Országgyűlés jóváhagyása erősítse meg). Bár a Jobbik nem szállt ki a folyamatból, a párt korábban már közölte, nemmel szavaz majd az új alkotmányról szóló szavazáson.

Bár a Fidesz az Alkotmánybíróság egyes hatásköreinek esetleges visszaállításával, illetve a népszavazás lehetőségének megtartásával már eddig is az LMP kedvében akart járni, sőt, az alkotmánykoncepciót tartalmazó határozati javaslathoz az alkotmány-előkészítő bizottság utóbb jobbikos és LMP-s indítványokat is befogadott, a kormánypártnak mégis nehéz dolga lesz az ellenzék visszacsábításával.

E cél elérése érdekében még az eseti bizottság korábban elkészült koncepciója is egyszerű „vitairattá” minősült vissza, a Fidesz-KDNP módosító indítványának március elsejei elfogadása után pedig az új alkotmány szövegére a kormány helyett mind az öt parlamenti frakció külön-külön is benyújthat egy saját törvényjavaslatot március 15-ig. A Fidesz-frakció első olvasatban március 7-én tárgyalja majd a Fidesz és a KDNP közös szövegtervezetét, amelyet Szájer József vezetésével a kereszténydemokrata Salamon László és a fideszes Gulyás Gergely készít el (utóbbiak irányítása alatt működött az alkotmány-előkészítő bizottság is).

„Folyamatosan gesztusokat tesznek majd az LMP-nek, és keresik a kapcsolatot az MSZP-vel is” – festi le a Fidesz próbálkozásait Kiszelly Zoltán politológus, aki szerint van még esély az ellenzék újbóli bevonására. Az MSZP részben Gyurcsány Ferenc alkotmányozással kapcsolatos aktivitása miatt keményebb dió lehet, ezért a kormánypárt inkább az LMP irányába mozdulna – véli a szakértő. Az LMP-nél viszont végképp lezárhatja a visszatérés útját, ha a leendő új alaptörvényt konzervatív, jobboldali szimbólumokkal „tömik tele” – tette hozzá Kiszelly Zoltán. Az ellenzéki részvételre a kormánypártnak az új alaptörvény legitimációjának növelése miatt van mindenképp szüksége, a többi párt bevonásával azt szeretnék elérni, hogy az alaptörvényt ne csupán „a Fidesz alkotmányának” tekintsék.

Az ellenzék számára a legnagyobb gesztus az új alaptörvény elfogadásának elhalasztása lenne – véli Szentpéteri Nagy Richard, a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa. A Fidesz azonban részben a választói előtti hitelességének megőrzése érdekében vélhetően tartani akarja majd a menetrendet, és nem fogja elnapolni az alkotmány jóváhagyását – teszi hozzá Kiszelly Zoltán.

Az új alkotmány legitimációjának erősítésén dolgozik az az ötfős „nemzeti konzultációs” testület is, amelyet február elején hoztak létre szintén Szájer József vezetésével. Szájer József, aki az Európai Parlament képviselője is, blogjában például már azt írta, az ő iPadjén íródik Magyarország új alkotmánya, azon olvassa el a beérkező javaslatokat is. Elvileg a társadalmi egyeztetést szolgálná az a 12 kérdést tartalmazó alkotmányozási kérdőív is, amelyet a Fidesz a napokban küldött el a szavazóknak. „Ezek a kérdések többnyire nem alkotmányba valók” – véli viszont Szentpéteri Nagy Richard. Szerinte a kérdőív kiküldésének politikai célja volt, és az állampolgárok alkotmányozásban való részvételének biztosítása helyett a kérdőívekkel a kormánypárt csak a társadalmi egyeztetés „paródiáját” adta elő.