Az alaptörvény tervezete szerint ugyanis változna hazánk hivatalos elnevezése és a megyéket is vármegyékké keresztelnék át, amelyek pénzérméken, az iskolák, óvodák, minisztériumok tábláin ott díszelegnek.

A majd 1,2 milliárd darab pénzérme újraverése jó 34 milliárd forint lenne. Emellett szinte eltörpülne a „Magyar Köztársaság” feliratú táblák száműzése az intézményekről. A 3200 településen ezekből több tízezer található, ez is több százmilliós kiadás. Meg kellene válni a hivatalos pecsétektől is, amelyek darabja pár ezer forinttól 10 ezer forintig is terjedhet. Vagyis itt újabb százmilliós kiadással kell számolni.

Ezt a költséget még az államnak kellene finanszíroznia, de a személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány, lakcímkártya stb. cseréjét már a több mint 8,6 millió, 14 évnél idősebb magyar állampolgár állná, bár a kormányzat most úgy véli, erre sem lenne szükség. Az okmányok cseréje 20 milliárd forintba kerülhet, ehhez még hozzájön a többi. Összesen akár  20-25 milliárdba is fájhat az új Alkotmány.

„Szabó Máté Dániel alkotmányjogász, mint a Blikknek elmondta, nem látja gyakorlati jelentőségét annak, hogy a köztársaságot Magyarországra kereszteljék át. Tény, hogy célszerűbb lenne, ha a régebbi pénzérmék, igazolványok folyamatosan kopnának ki, ám ha erre várnak, évtizedekig kettős államformula köszönhet vissza az okmányokról.