Az MTI - korábbi rendőrségi értesüléseit megerősítve - a nyomozati dokumentumokból megtudta: a romák elleni kilenc támadással és más bűncselekményekkel megvádolt férfiak 2009. augusztus 23-ra tervezték az újabb támadásukat. Ezt a rendőrségi feltételezést támasztja alá, hogy a lefoglalt bizonyítékok között vannak az alig félezer lakosú Nógrád megyei településről készült műholdas és egyéb felvételek, megjelölve a romák által lakott településrész kiszemelt háza, és a lap szélén a támadás tervezett dátumát is feltüntették.
   
Dócs András, az Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnügyi főosztályvezetője a nyomozás lezárása után, tavaly augusztus 9-én tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a térképvázlatok és más adatok azt támasztják alá, hogy a szélsőséges nézeteket valló férfiak más helyszíneken is készültek romák elleni bűncselekményre: Erdőkertes, Kisvárda és Tura volt a tervezett célpont. Az erre vonatkozó adatok, valamint Ipolytarnóc neve viszont nem szerepel a március végén indított büntetőeljárás vádiratában.
   
Több rendőrségi forrásból az MTI megtudta: a 2009. augusztus 2-i kislétai gyilkosság után egy héttel látótérbe kerülő férfiakat, akik a romák elleni fegyveres és Molotov-koktélos támadás elkövetésével gyanúsíthatók voltak, operatív módszerekkel megfigyelés alatt tartották.
   
Titkosszolgálati módszerekkel is begyűjtött adatatok azt támasztották alá, hogy a Kiss testvérek és Pető Zsolt, akik a büntetőügy első-, másod- és harmadrendű vádlottjai, vasárnapról hétfőre virradóra, amikor is a legtöbb támadást elkövették, újabb gyilkosságot akarnak véghezvinni, ezért augusztus 21-én, pénteken, nem sokkal hajnali két óra után rajtuk ütöttek a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen, amely a munkahelyük volt.
   
Az akcióban 85 kommandós, száz nyomozó vett részt, és az elfogással párhuzamosan 13 helyszínen tartottak házkutatást. Előállítottak nyolc embert, de közülük csak négyet gyanúsítottak meg a bűncselekmény-sorozatban való részvétellel. Petőfi Attila, az NNI akkori vezetője, a feltételezett elkövetők elfogása után újságíróknak azt mondta, azért időzítették az akciót aznap éjjelre, mert a gyanúsítottak együtt voltak, és elfogásukkor csekély ellenállásra számíthattak.
   
Aznap éjjel előállították Kiss Árpád elsőrendű vádlott korábbi szeretőjét, F.-né Ny. Évát, akit azért tartottak operatív módszerekkel megfigyelés alatt a rendőrök, mert az ő tulajdonában lévő telefonszámot hívták fel a gyanúsítottak a tiszalöki gyilkosság után, hogy segítsen kiszabadíttatni a sáros földúton elakadt járművüket. Ez a hívás vezetett később az elkövetők nyomára, ugyanis a több mint ötmillió telefonhívás ellenőrzésekor kiderült, hogy ezt a telefont használták a galgagyörki és a kislétai támadásnál is.
   
Az asszony, aki mind a négy vádlott munkaadója volt, és telefonszámát nyilvántartásában tárolta a rendőrség, a vád szerint eleget tett Kiss Árpád kérésének, és saját autóján elvitte a Kiss testvéreket Debrecenbe a fegyverekkel együtt, majd visszavitte őket az elakadt járműhöz, és egy traktorossal kiszabadíttatta az elakadt autót. F.-né Ny. Éva lakásán házkutatásokat is tartottak, de a nő tanúként szerepel a büntetőügyben.
   
A gyanúsítottak lakásán és további tucatnyi helyszínen tartott házkutatás során 1916 "tétel" bűnjelet foglaltak le: megtalálták egyes helyszínek térképvázlatait, az elkövetéshez használt gépkocsit és az addigra már leszerelt téli gumikat, az elkövetéskor használt bakancsokat, fényképezőgépeket.
   
A rendőrök a szórakozóhelyen egy fal mögé rejtve találták meg a támadássorozathoz használt, egy besenyszögi vadásztól korábban elrabolt fegyvereket. Az elfogásról és a Perényi 1-ben tartott házkutatásról készült videofelvételt a rendőrség később közzétette.
   
Az MTI több forrásból is úgy tudja, az egyik házkutatáskor lefoglaltak egy igen ritka és értékes mesterlövészpuskát is, de a fegyver nem szerepel a vádiratban.
   
A bíróság előtt álló Kiss Árpád, testvére, Kiss István és Pető Zsolt elfogásakor igazoltatták a szerződéses katonaként Koszovót is megjárt, a katonai titkosszolgálattal is szoros kapcsolatban álló Csontos Istvánt, de elengedték. Őt órákkal később fogták el a rendőrök. A vád szerint a tiszalöki és a kislétai gyilkosságnál sofőrként segítette társait, így a büntetőügy negyedrendű vádlottja lett.
   
Csontos Istvánt a tiszalöki gyilkosság idején Polgáron szintén igazoltatták a rendőrök, de annak ellenére, hogy több gyanús dolgot (távcsövet, térképeket, katonai rádiót) találtak az autójában, elengedték.
   
Az MTI a gyanúsítottak elfogása után azt is megtudta, hogy a negyedrendű vádlott - aki a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosság után egy hónappal találkozott a katonai elhárításnál dolgozó kapcsolattartójával, de a bűncselekményről és társairól nem tett említést - testvére a hajdúhadházi rendőrkapitány titkárnője volt, de a támadások ideje alatt otthon volt gyesen, míg férje, Csontos István sógora, aktívan szolgáló rendőr volt.
   
Az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt éveken át megfigyelés alatt tartotta a titkosszolgálat, ellenőrzését a támadások előtt néhány hónappal - amikor fegyverkezésbe kezdett - állították le.
   
A Kiss testvérek a terhükre rótt kilenc cselekményből csak a sérüléssel nem járó támadásokat ismerték el a bíróságon, míg Pető Zsolt mindent tagad. Csontos az utolsó két támadásról részletesen beszélt a bíróságon.
   
A március 25-én kezdett büntetőper szerdán iratismertetéssel folytatódik a Pest Megyei Bíróságon.