szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Csontos István fenntartotta nyomozati vallomását: azt állította, hogy társai politikusok elleni robbantásos merényleteket is terveztek, a kislétai támadást a roma holokauszt emléknapjára időzítve tervezték meg, hogy a gyilkosság miatti felháborodás zavargásokhoz vezessen.

A vádlott, aki korábban szerződéses katonaként külföldi kiküldetésben is szolgált és szoros kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal, a Pest Megyei Bíróságon ismertetett nyomozati vallomásában azt mondta: társai a politikusok ellen tervezett merényletek miatt kapcsolatokat kerestek egy szélsőséges szervezettel, és katonai laktanyák megtámadásával további fegyverrablásokra készültek Egerben és Hajdúhadházon.

Csontos István vallomása szerint társai kifejezetten olyan célpontokat kerestek a cigányok között, amelyek megtámadása olyan felháborodást vált ki a népcsoporton belül, hogy rátámadjanak a magyarokra, és zavargások törjenek ki, amelyre a politika is "megfelelően" válaszolhat; ezért időzítették a kislétai gyilkosságot éppen a roma holokauszt emléknapjára.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!