Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
A Medián ügyvezető igazgatója szerint az alkotmányozási folyamat legnehezebben kommunikálható mozzanata az, hogy ha társadalmi igény van a népszavazásra, akkor miért nem lehet referendumot kiírni.
A Medián december után áprilisban is felmérést készített arról, milyen a választópolgárok körében az új alkotmány megítélése. A HVG megbízásából készült kutatásból kiderült, hogy ugyan nem nagy mértékben, de nőtt azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy szükség van a jelenleg hatályos alaptörvény megújítására: tavaly decemberi 27-ről, 30 százalékra. Ezzel párhuzamosan nőtt azok száma, akik szerint nem kell új alkotmány, elegendő lenne a mostanit módosítani: korábban 38, most 41 százalék az arányuk.
Nem olyan nagyok ezek a változások, de azt fejezik ki, hogy napirenden van a kérdés, és sikerült megszólítani az embereket, akik nagy része véleményt is nyilvánított - mondta az InfoRádiónak a Medián ügyvezető igazgatója, aki kiemelte: a felmérésben arányában többen mondták azt, hogy válaszoltak a kormány által kiküldött kérdőívre, mint amennyien ténylegesen visszaküldték azt. A válaszadók 22 százaléka mondta ezt, ami az összlakosságra kivetítve több mint másfél millió embert jelent.
Hann Endre szerint ez bocsánatos dolog, kegyes hazugság. Vannak olyanok, akik úgy érzik, elvárás volt, illett volna kitölteni és visszaküldeni a kérdőívet, ezért a kérdezőbiztosnak "egy kicsit szépítette a dolgot". Kiemelte azt is, hogy a többség úgy érzi, a kérdőív nem volt elegendő, azt nem lehet igazi társadalmi vitának tekinteni. A megkérdezettek 51 százaléka volt azon a véleményen, hogy ez csak arra volt jó, hogy a valódi társadalmi vita elmaradását leplezze.
Nem nagyon tetszik a választóközönségnek az sem, hogy a kormányoldal szavazza meg az új alaptörvényt: 57 százalék szerint nem lenne szabad ilyen módon életbe léptetni azt. Határozott többség van a népszavazás mellett: a más pártra szavazók közül 77 százalék mondta azt, hogy fontosnak tartaná, ha az új alkotmányt népszavazással erősítsék meg, de a kormánypárti szavazók közül is 38 százalék van ezen a véleményen.
Hann Endre szerint az alkotmányozási folyamat legnehezebben kommunikálható mozzanata éppen az, hogy ha társadalmi igény van a népszavazásra, akkor miért nem lehet referendumot kiírni.
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.