Míg tavaly 60 millió forintos keret állt rendelkezésre, ami nem bizonyult elegendőnek, az idén összesen 90 millió forint jut a balatoni szúnyogirtásra, ebből az összegből 3 biológiai és 7 kémiai beavatkozást terveznek. Az önkormányzatoknak a biológiai irtások 30 százalékát, míg a kémiainak 50 százalékát kell állniuk.
Lázár János elmondta, hogy a feladat elvégzésére kiírt közbeszerzési pályázat jövő héten zárul, amelyre a korábbi szolgáltató nyújtott be egyedül érvényes pályázatot. Az első biológiai irtás a jövő hét végén esedékes, amelynek megkezdéséhez minden adott - tette hozzá. Az irtások pontos időpontját, mint minden évben, egy szakértői csoport fogja meghatározni.
A titkár arról is beszámolt, hogy a BSZ felvette a kapcsolatot a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel, és kezdeményezte turisztikai szervezetek és vállalkozók támogatásával, hogy indítsanak mintegy 10 millió forint értékben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal összehangolt kutatásokat a biológiai szúnyogirtás nagyobb területen történő bevethetőségére, továbbá annak kiderítésére, hogy miként lehet csökkenteni az árvaszúnyog inváziókat.
Balázs Árpád, a BSZ alelnöke, Siófok polgármestere üdvözölte a kezdeményezést, és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti park hozzáállásában áttörést hozhatnak az újabb kutatások. Mint mondta, régóta hiába harcol azért, hogy az évek óta bevizsgált, bevált, mellékhatás nélküli biológiai irtást engedélyezze nagyobb körben a nemzeti park, mert a Balaton egyes területei egyszerűen élhetetlenek a szúnyogok miatt.
Farkas László, Vörs polgármestere arról számolt be, hogy a Kis-Balaton fővárosának mondott településén, ahol a természetvédelmi terület szomszédsága miatt nem irthatják a szúnyogot, "utolsókat rúgja a turizmus". Megjegyezte, hogy több tucatnyi, hajdan Vörsön nyaraló családdal beszélgetett, akik valamennyien a túl sok szúnyogot nevezték meg távozásuk okaként.
Írtás 2010-ben
MTI - Varga György
