szerző:
Fontos Erzsébet
Tetszett a cikk?

Továbbra sem lehet biztosan tudni, hogyan zárja le a kormány a korkedvezményes nyugdíj körüli vitákat. Annyi biztos, Orbán Viktor miniszterelnök változtatott programján, és május 30-a helyett június 2-án, csütörtökön ül le a szakszervezetekkel tárgyalni. Utóbbiak bíznak a kompromisszumban, annak ellenére, hogy elméletileg jó pár nyomásgyakorló eszköz van még a tarsolyukban - de nem tudni, mik ezek.

Május 27-én Kónya Péter lemondott a Hivatásunk Védelmében Sztrájkbizottság vezetéséről, mert az általa képviselt szakszervezetek véleményével már nem értett egyet. Helyét Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke vette át. Úgy tűnik, bomlik az egység és nő a feszültség a szakszervezeteken belül - legalábbis erre utal, hogy míg egyes szakszervezetisek csalódottak a távozása miatt, mások majdhogynem örülnek döntésének.

Jelenleg hivatalos információk még nincsenek arról, Kónya valójában miért mondott le. Név nélkül nyilatkozó szakszervezetisek a hvg.hu-nak ezzel kapcsolatban azt mondták, hogy Kónya a kezdetektől fogva radikálisabb irányvonalat képviselt és demonstrációkkal szeretett volna nyomást gyakorolni a kormányra. Ugyanakkor a szakszervezetek többsége már egy ideje tárgyalni és megegyezni akar a kormánnyal, amivel Kónya nem tudott azonosulni. "Ő a megalkuvás helyett az iránymutatás és a harc híve" - mondta róla az egyik szakszervezeti vezető. Vannak, akik azt rótták fel neki, hogy "napi kapcsolatot ápolt az MSZP-vel", megint mások pedig azt hangoztatják, hogy "sértődős típus", s nem bírja elviselni, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy szeretné.

Tettrekész rendőrök és tűzoltók a Kossuth téren. Fotógalériánkhoz kattintson!
©

Belső hatalmi harcra utal, hogy többen felvetik: Kónya azért távozott, mert nem tudott belenyugodni, hogy az Orbán Viktorral való csütörtöki találkozó részleteiről nem vele mint a Hivatásunk Védelmében Sztrájbizottság vezetőjével, hanem a Rendészeti Érdekegyeztető Fórum (RÉF) érdekképviseleti oldalának úgynevezett oldalelnökével, Powell Pállal egyeztettek. A RÉF annak a Szolgálati jogviszonyban állók Érdekegyeztető Fórumának (SZÉF) az utóda lett, amit Kónya vezetett és amit idén januárban megszüntetett a kormány – ezt Kónya akkoriban hevesen ellenezte, ezért lemondott.

A Kónyát ideiglenesen a sztrájkbizottság élén váltó Árok Kornél személye is érdekes. Árok korábban felháborítónak tartotta, hogy a kormány nem rendvédelmi, hanem közszolgálati életpályamodellről beszél, ezért többek között ő is aktívan részt vett a rendvédelmi demonstrációkon. Ám most, a sztrájkbizottság új elnökeként szemmel láthatóan engedékenyebb lett, "a többség döntését elfogadja és irányítja", és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét (TMRSZ) is arra kérte, hogy a mai napra tervezett demonstrációt halassza el. Árok Kornél lapunk megkeresésére cáfolta, hogy sokat változott volna. Szerinte a többi szakszervezettel együtt ő mindig is elsősorban a tárgyalás híve volt.

Korábban a sajtóban arról volt szó, hogy a szakszervezetek elhalasztják azoknak a nyomásgyakorló lépéseknek a bejelentését, amelyekkel a megállapodás elmaradása esetén élni akartak. Az, hogy pontosan milyen módon gyakorolnának nyomást, egyik szakszervezeti képviselő sem akarta elárulni. Árok Kornél a titkolózást azzal indokolta, hogy ha elárulná, mire készülnek, akkor előnyt adna a kormánynak, ami taktikai hiba lenne. Mint mondta, a csütörtöki egyeztetéstől függ, hogy milyen eszközöket alkalmaznak.

A titkolózás ellenére a szakszevezetek honlapjai azért árulkodóak, legalábbis arról, eddig ki milyen formában próbálta már meg előmozdítani a rendvédelmis állóháborút. A "Hivatásunk Védelmében" sztrájkbizottság májusban petíciót nyújtott be a Velencei Bizottsághoz, amelynek véleményét kikérték a korkedvezményes nyugdíj eltörléséről. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) az összes országgyűlési képviselőnek levelet írt, amiben azt taglalták, hogy a kormány javaslata előreláthatólag nem felel meg a törvényesség strasbourgi követelményeinek. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) pedig azokkal a külföldi kollégákkal, így a Cseh Tűzoltó Unióval és Szlovákia tűzoltó szakszervezetével vette fel a kapcsolatot, akik az itthonihoz hasonló kríziseket élnek át.

Tettrekész rendőrök a Kossuth téren. Fotógalériánkoz kattintson!
©

Ugyanakkor szintén a szakszervezetek közötti véleménykülönbséget mutatja, hogy például Pach Dániel, a Rendőr Szakszervezetek Védegylete (RSZV) elnöke nem érti, milyen saját nyomásgyakorló eszközök meglétére céloznak még a szakszervezetek, mert a Kossuth téri tüntetéseken és a demonstráción kívül nem lát mást. „De a Kossuth téren üvölteni nem sokat ér” – mondja. Szerinte csak akkor van értelme tömegdemonstrációt szervezni, ha százezrek mozdulnak meg egyszerre. Pach emlékeztetett arra, hogy nekik nincs sztrájkjoguk, ellentétben olyan országokkal, ahol sztrájkolhatnak a rendvédelmisek. A Horvát Rendőr Szakszervezettel már tavasszal megkötötték az ez irányú együttműködést, és ha kell, végső esetben, élni is fognak vele. Így elképzelhető hogy a horvát-magyar határszakaszon megbénulhat a forgalom a legnagyobb idegenforgalmi csúcsban. Szerinte a „civil” szakszervezetekkel való együttműködés és közös fellépés lehet a következő lépés. Pach úgy véli, "csak közösen lehet eredményt elérni, előrefutással és kiugrással nem".

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!