Olyan országban élünk, ahol az aktív korú embereknek csak a fele dolgozik – mondta a kormányszóvivő a Duna Televízióban. Ez utóbbi hosszú távon nem tartható, “nem lehet úgy benne lenni egy versenyben, hogy abba csak az emberek fele száll be” - tette hozzá.

A kormány intézkedései pontosan ezt az irányt erősítették a legjobban; tehát hogy miként lehet a vállalkozásokat úgy segíteni, hogy azok képesek legyenek új munkahelyeket teremteni. Ezt a célt szolgálta például a társasági adó közel felére csökkentése, avagy az idei év egy másik megaprogramja, amelyben a kormány ötszáz milliárd forinttal tervezi csökkenteni a vállalkozások terheit – sorolta az intézkedéseket Nagy Anna.

Másik fontos kormányzati irány volt a családok megerősítése, annak elismerése, hogy gyerekeket nevelni nem csak csodálatos dolog, hanem borzasztóan fontos is, amit az állam is elismer – hangzott az interjúban. “Az egykulcsos adórendszer azokat támogatja a leginkább, akik dolgoznak és mellette gyereket nevelnek; már egyetlen gyermek esetén is tízezer forinttal kevesebbet vesz el az állam” - érvelt a szóvivő, a családsegítő intézkedések között említve a GYES három évre történő visszaállítását, avagy a GYES-ről visszatérő szülőket részmunkaidőben foglalkoztató vállalkozásoknak nyújtott kedvezményeket. “Ez mind azt mutatja, hogy ez a kormány nem csak a szavak szintjén szeretné a családokra irányítani a figyelmet, hanem gyakorlati segítséget is szeretne nyújtani” - tette hozzá Nagy Anna.

Nagy Anna

Horváth Szabolcs

Nagyon sok év telt el úgy, hogy nem történtek olyan változások, amelyeket mindenki szükségesnek érzett volna – reagált a szóvivő arra a kérdésre, hogy tapasztalataik szerint miként fogadják az emberek a kormány intézkedéseit, türelmesnek avagy türelmetlennek látszanak-e inkább.

A kormány átvételekor a legelső megteendő lépés volt: visszarántani az országot a szakadék széléről. A sok-sok év tehetetlensége, rossz iránya pedig eleve olyan türelmetlenséget keltett az emberekben, amitől óriási volt bennük a várakozás ezzel a kormánnyal szemben. “Mindenképpen türelemre van még szükség, hiszen a hatalmas társadalmi rendszereket megfordítani, megváltoztatni, újratervezni - nagyon komoly munka és nagyon sok idő” - hangoztatta Nagy Anna.

Példaként hozta fel a most bejelentett, az egészségügy rendbetételét célzó Semmelweis-tervet. “Nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy az ember pontosan lássa, milyen súlyos és komoly problémák vannak az egészségügyben. Ez az egyik legnehezebb helyzetbe jutott ágazat, az elmúlt években több mint hatszáz milliárd forintot vontak ki belőle. Ezt nem lehet úgy megtenni, hogy ne szenvedje meg látványosan az ágazat. Nem csoda, hogy az intézmények háromnegyede súlyos helyzetben van, majdnem felük csődbe jutott illetve csőd közeli állapotban van” - hangoztatta a kormányszóvivő.

A terv kapcsán javulás várható a betegoldalon is, például a várólisták felére csökkenésével, a jobb minőségű ellátással, avagy azzal, hogy pontosabban tudhatjuk majd, mikor milyen egészségügyi problémánkkal hova fordulhatunk. Ugyanakkor az is fontos célja a Semmelweis Tervnek, hogy az egészségügyben dolgozók ne érezzék úgy tovább, hogy az ágazat csak az ő lelkiismeretességüktől és elkötelezettségüktől működik; érezzék, hogy külső segítséget is kapnak - hangzott el az interjúban.

Az átszervezések hozta megtakarítást - például az energiabeszerzés központosítása önmagában hat milliárd forint megtakarítást eredményez majd - az egészségügyi dolgozók bérének emelésére fordítja a kormányzat; ez pedig már rövid távon is kell, hogy segítséget jelentsen - szögezte le Nagy Anna a Reggel a Dunán stúdiójában.