Az ügy részleteiről szólva a kormánybiztos kifejtette: az állam készfizető garanciát vállalt a Nitrogénművek 50 millió eurónyi, továbbá 10 milliárd forintnyi hitelének felvételéhez. Azt, hogy az állam milyen garanciákkal rendelkezik, ha a cég csődbe megy, egy 2008. decemberi kormányhatározat rögzítette, amelyet azonban egy hónappal később úgy módosítottak, hogy a korábban felsorolt biztosítékok - így például a Nitrogénművek ingatlanvagyona és részvényei 76 százaléka - közül egy sem szerepelt benne - mondta Budai Gyula, aki ezek alapján kijelentette: a péti Nitrogénművek úgy kapott 50 millió eurót 80 százalékos bankgaranciával és 10 milliárd forint fejlesztési banki hitelt 100 százalékos állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára.
Túry Gergely
Ha a cég gazdálkodása veszélybe kerül, ezt az összeget a magyar államnak kell megfizetnie - mutatott rá, megjegyezve, hogy azért vizsgálódnak, mert szeretnék megtudni, mi az oka annak, hogy egy hónap alatt ilyen módon változott a kormányhatározat. Kiderítenék azt is - fűzte hozzá -, hogy "a szocialistákhoz köthető Bige László nagyvállalkozónak milyen szerepe volt" a határozatnak a magyar állam számára előnytelen módosításában.
Álláspontja szerint az ügyben felelőssége van a kormányhatározat előterjesztőinek, Gráf József volt agrárminiszternek, valamint Veres János volt pénzügyminiszternek, és vizsgálni kell Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségét is.
Megjegyezte továbbá, hogy az Európai Unió vizsgálatot rendelt el Magyarországgal szemben a hitelfelvétel miatt. Ennek eredménye szerint a péti cégnek nyújtott állami támogatás burkolt támogatásnak minősül, és ezért az unió az összeg visszafizetésére fogja kötelezni a magyar államot - közölte.
