A parlament honlapján közölt összesítés szerint az új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény 32 olyan témakört jelöl meg, amelyeket kétharmados törvény fog szabályozni. Ezek közül eddig egynek, az Állami Számvevőszékről szólónak a tárgyalását kezdte meg az Országgyűlés. Pénteken további négy sarkalatos jogszabályt terjesztettek be a Háznak, hármat a kormány, egyet, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szólót kereszténydemokrata képviselők.

Keddig várhatóan a parlament elé kerül még két sarkalatos törvény tervezete; a Ház - a jövő heti ülés előzetes napirendje szerint - ugyanis akkor dönt az alapvető jogok biztosáról, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat sürgős tárgyalásba vételéről is.

A már beterjesztett javaslatok közül a népszavazási törvény tervezete a helyi referendum kezdeményezésének szabályait az országos kezdeményezés mintájára állapítja meg, így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lesz a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani.

MTI - Koszticsák Szilárd

A véleménynyilvánító népszavazás megszűnéséről már az alaptörvény rendelkezett, amely kimondja, hogy legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli az országos népszavazást, míg a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére elrendelheti. A Ház előtt fekvő indítvány szerint ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a parlament 180 napon belül köteles az eredményes népszavazás döntésének megfelelő jogszabályt megalkotni. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a referendum napjától vagy a törvény kihirdetésétől számított három évig kötelező.

A törvényjavaslat egyik célja - az indoklás szerint - a komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése. Ennek érdekében előírnák, hogy a kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak is támogatnia kell, ugyanakkor a benyújtható aláírások számát harmincban maximálnák, megelőzve a hitelesítést megelőző tömeges aláírásgyűjtést.

A korábban már a kormany.hu-n nyilvánosságra hozott, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló javaslat - amely az alaptörvénybe technikai jellegük miatt nem szereplő részletszabályokat tartalmazza - nem változtat a köztársasági elnök és a volt államfők javadalmazásának szabályain, de a közjogi méltóság jövedelmi és vagyoni viszonyainak átláthatósága érdekében az országgyűlési képviselőkkel azonos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget állapít meg. A köztársasági elnök havi tiszteletdíját a köztisztviselői illetményalap - ez jelenleg 38.650 forint - harminckilencszeresében rögzíti.

MTI

Az indítvány rendelkezik az államfő munkaszervezetére, a Köztársasági Elnöki Hivatalra vonatkozó legfontosabb szabályokról. A honvédelmi törvény az önkéntes tartalékosi rendszer fenntartásának, a fegyver nélküli katonai szolgálat visszaállításának, valamint a polgári védelmi kötelezettség kettős célú teljesítésének jogi kereteit kívánja kialakítani - olvasható a törvényjavaslatban.

Az új alaptörvény értelmében kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait, és ilyen szól majd a többi között a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a sajtószabadságról, a magyar állampolgársággal kapcsolatos rendelkezésekről, illetve a kisebbségek jogairól. A bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról változatlanul minősített többséget igénylő törvény rendelkezik majd, ahogy a helyi önkormányzatokról, a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról is.

Újdonság, hogy sarkalatos törvény rögzíti majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, amelynek elkészítését Orbán Viktor "magára szignálta". Változás, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz, csakúgy mint a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről és az állami kitüntetésekről szóló törvény. Mindezek várhatóan ősszel kerülhetnek az Országgyűlés elé.