Szerinte az elmúlt időszakban a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva sok katonát nem engedtek leszerelni, még akkor sem, ha már korábban beadták a kérelmüket.
Európa-szerte a honvédelem világában a nemek szerinti munkamegosztás évszázadok óta egyértelmű volt: a férfiak védik az országot, a nők legfeljebb segítenek nekik. Csakhogy a modern hadviselés gyökeresen megváltozott – és ezzel együtt a nők szerepének is változnia kell a hadseregben. Európában elsőként Dánia ismerte fel ezt, de immár a lengyelektől is példák vehetnek a magyarok.
A szokásos külsőségek közepette zajló augusztus 20-ai tisztavatás sem feledtetheti: a magyar honvédelmi reform és haderőfejlesztés lényegében megfeledkezett a katonai felsőoktatásról.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
A háborús veszélyre való felkészülést a legnagyobb titokban szervezi az Orbán-kormány, hiszen a propaganda szerint mindjárt beköszönt a béke. Ezzel azonban az ország ellenálló képességét veszélyezteti. Külföldi példák mutatják, hogy a polgárok felkészítése annyira fontos, mint az államé.
Orbán Viktor javaslatára a köztársasági elnök december 31-ei hatállyal felmentette Gion Gábort, a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkárát – derül ki a Magyar Közlönyből.
A Honvédelmi Minisztérium lapunk közérdekű adatigénylésére elküldte annak a hat intézménynek a nevét, ahol a tanév kezdete óta kilenc egyenruhás oktatótól tanulják a diákok heti egy órában a honvédelmet. Elméletben és gyakorlatban is.
„A rezsicsökkentés megvédése érdekében” például nem kell gondoskodni a tervezett Dél-Budai Centrumkórház megközelíthetőségéről. A kórházról szóló határozatot ugyan nem vonták vissza, csak odajutni nem lehetne, ha felépülne.
Rekordarányban költi a pénzt fegyverekre a kormány. Az épülő magyar hadiipart egyelőre csak a saját hadsereg fejlesztésére szánják, az exportot ugyanis blokkolja a kapacitáshiány és a kormány „békepártiként” kommunikált álláspontja.
A belügy szerint a tantárgy célja a „haza iránt elkötelezett, gyakorlati honvédelmi ismeretekkel és készségekkel is rendelkező fiatalok célirányos nevelése”.
Koszovóban a tömegdemonstrációk kezeléséből jól vizsgáztak a magyar katonák, és új rendelkezésként minden katona köteles gyakorolni a fegyver szét- és összeszerelését – mondta el Böröndi Gábor.