Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Eszerint a MÁV Cargo eladása stratégiai hiba volt. A vizsgálóbizottság indítványozza, hogy a tevékenysége során tudomására jutott ügyek közül több esetében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos terjessze ki a vizsgálatát és, ha indokolt, kezdeményezzen büntetőeljárást. Ebbe a körbe sorolták a többi között a debreceni járműjavító értékesítését. A bizottság emellett sürgeti, hogy a MÁV vezetői vizsgálják felül és szüntessék meg a vállalatcsoportnak előnytelen szerződéseket.
A jelentést 295 igen szavazattal, 41 ellenében fogadta el a Ház. Igennel voksoltak a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel - a tartózkodó Puch László kivételével - a szocialista politikusok. A dokumentumból kiderül, hogy a vizsgálóbizottság szükségesnek tartja a közbeszerzési törvény módosítását úgy, hogy a MÁV-csoporton belül a megrendeléskor ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatni.
Túry Gergely
A jelentés kitér arra is, hogy a vasúttársaságnál 2002 óta a többszörösére emelkedett a szakszervezeti juttatásokra szánt összeg, ezért javasolják a kilenc évvel ezelőtti szint megcélozását, valamint a munkavállalókra vonatkozó szerződések megváltoztatását oly módon, hogy azok, ahol célszerű, segítsék az ütemes menetrend bevezetését.
A testület emellett kezdeményezi, hogy a kormány a vasúttársasággal együttműködve tekintse át a vállalatcsoport szervezeti rendszerét, annak lehetőségét keresve, hogy hosszabb távon javítató legyen a belső együttműködés, átláthatóbb és takarékosabb a gazdálkodás. Javasolják annak vizsgálatát is, hogy indokolt-e a MÁV Start, a MÁV Trakció és a gépészet külön gazdasági társaságban történő működtetése. "Javasoljuk, hogy a kormányzat a MÁV stratégiai célja között fogalmazza meg, hogy a további kiszervezés, privatizáció nem lehet cél" - olvasható a jelentésben, amely hangsúlyozza: magánosítás és kiszervezés csakis olyan hatástanulmány ismeretében lehetséges, amely a nemzetgazdasági érdekeket és a munkahelyek számának alakulását is figyelembe veszi. Emellett kezdeményezik, hogy a felsővezetékek karbantartását és a takarítást ismét a MÁV-csoporton belül végezzék.
A testület szükségesnek tartja az ingatlangazdálkodás teljes átszervezését, egységes ingatlangazdálkodási szervezet alakítását és a bérleti szerződések felülvizsgálatát. A bizottsági javaslat szerint az államnak a közforgalmú személy- és áruszállítás területén olyan szervezeti, finanszírozási és szabályozási környezetet kell kialakítania, amellyel öt-tíz éven belül az ország egészére kiterjedő, az egyéni közlekedéssel versenyképes rendszer jöhet létre.
Indítványozzák, hogy a vasút versenyhelyzetének javítása érdekében az uniós forrásokat az európai átlag alatti menetidők megszüntetésére, a lassújelzések felszámolására és infrastruktúrateremtésre fordítsák az óránkénti 120 kilométeres tervezési sebességű vasútvonalak rendkívül költséges kialakítása helyett, s azok kiépítését csak igen indokolt esetben végezzék el. A vasúti pályahasználati díjak kialakításánál a bizottság javasolja, hogy ne a pályaüzemeltetés és a karbantartás önköltségi szintje legyen a meghatározó, hanem a vasúti szállítás versenyképességének javítása. Az ajánlások között szerepel annak megvizsgálása is, hogy milyen módon volna létrehozható újból magyar tulajdonú vasúti áruszállítói kapacitás.
A bizottság emellett szükségesnek ítéli a MÁV mélyrehatóbb átvilágítását, illetve annak eredményeként a vizsgált időszakban a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, azaz az illetékes minisztérium eljárásainak vizsgálatát is. A fideszes Manninger Jenő vezette testület azt állapította meg, hogy a MÁV gazdasági helyzetéhez az elmúlt nyolc évben hozzájárultak az állam által ki nem fizetett közszolgáltatások, a pályavasút üzemeltetési vesztesége és a személyszállítás árkiegészítésének formája. Ezt tetézte a szerkezetátalakítási programok céljaihoz hozzá nem rendelt, sodródó költségvetési és közlekedéspolitika, illetve a hibás kiszervezési és beruházási döntések sora. A beszámoló szerint a vasúttársaság nem megfelelően alkalmazkodott a változó utazási igényekhez, az áruszállító MÁV Cargo eladása pedig stratégiai hiba volt.
