Amint az Európa Tanács Velencei Bizottsága is elismerte, a magyar alaptörvény a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre - olvasható a szaktárca közleményében. Emlékeztet rá, hogy az alaptörvény elfogadását csaknem egyéves nyilvános előkészítő folyamat előzte meg, széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésekkel.

Az alaptörvény egyebek mellett kimondja, hogy "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg". E rendelkezésből - amely a Velencei Bizottság megállapítása szerint is összhangban van Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel - nem következik a hatályos abortuszszabályozás szigorítása - áll a közleményben. Az alaptörvény mindenkinek a jogát elismeri a véleménynyilvánítás szabadságához, továbbá "Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit". E rendelkezések alapján a Human Rights Watch megalapozatlanul jut arra a következtetésre, hogy az alaptörvény kiterjedt ellenőrzési jogosítványokat és önkényes beavatkozási lehetőséget biztosít a kormánynak a sajtó felett - olvasható a minisztérium közleményében.

Nagyítás-fotógalériánk az új alkotmány zárószavazásának pillanatairól. Kattintson a képre!

Stiller Ákos

A KIM szerint a jogvédő szervezetnek a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés kifejezett alaptörvényi tilalmának hiányával kapcsolatos aggodalma szintén megalapozatlan. Az alaptörvénynek a diszkrimináció tilalmáról szóló rendelkezése ugyan nem sorolja fel a védett tulajdonságokat, ám az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint a megkülönböztetés tilalma kifejezett említés nélkül is magában foglalja azt, hogy a szexuális orientáción alapuló diszkrimináció is tiltott.

Ezt a tilalmat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény jelenleg is tartalmazza. A Velencei Bizottság álláspontja is az volt a kérdésben, hogy nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével az a tény, hogy a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés kifejezett tilalmát az alaptörvény szövege nem említi - emlékeztet közleményében a szaktárca. A fogyatékkal élők választójogával kapcsolatban az új alaptörvény a nemzetközi jogi követelményekkel összhangban álló, pozitív változást tartalmaz. Az új alaptörvény nem automatikusan zárja ki a gondnokság alatt állókat a választójogból, hanem lehetővé teszi, hogy a belátási képesség hiánya miatt a jövőben csakis egyedi bírói mérlegelés alapján legyen lehetséges a választójogból való kizárásuk. A választójog ilyen korlátozása nem ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel, és azt a Velencei Bizottság sem kifogásolta - zárul a KIM csütörtöki közleménye.

A Human Rights Watch (HRW) múlt héten adta ki állásfoglalását, amely szerint Magyarországnak összhangba kell hoznia alkotmányát a Velencei Bizottság állásfoglalásával, biztosítania kell, hogy a fogyatékkal élők az új alaptörvény szerint is megtarthassák szavazati jogukat. A HRW szerint a 2012-ben hatályba lépő új alkotmány egyes rendelkezései diszkriminációhoz vezethetnek a nőkkel, a leszbikusokkal, a melegekkel, a biszexuálisokkal és a transzneműekkel szemben. A jogvédő szervezet ismertette a Velencei Bizottságnak az abortusztörvény esetleges módosulásával, a kormányzati médiafelügyelettel, a nemi orientáció alapján történő megkülönböztetés veszélyével és a magyar alkotmányozás folyamatával kapcsolatos fenntartásait.