„Egy orosz érdekű társaság közvetlenül gyűjthetett információkat a budapesti szolgálatoknál (magyar segítséggel)” – közölte a Heti Válasz a kémügy legújabb verzióját. Ez pedig a cikk szerint úgy történhetett, hogy a belső ügyeket kivivőket hazugságvizsgálatokkal szűrte ki egy magyar cég, amely állítólag az oroszoknak dolgozott. A poligráf használata azonban magában nem minősül kémkedésnek. Az eszközt nem is először veszik segítségbe állami cégnél illetékteleneknek szivárogtatók felfedésére.

Amennyiben valós a lap múlt heti számában megjelent verzió, akkor igazat kell adnunk Vadai Ágnes szocialista országgyűlési képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének, hogy "nevetséges a történet", legalábbis cinkes. A Heti Válaszban megjelentek lényege a következő. A Gyurcsány-kormány idején az ellenzékben lévő fideszeseknek a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) munkatársai közül valakik információt szivárogtattak ki. Ezeknek a kiszűrésére kapott volna megbízást a kémügy egyik gyanúsítottja, a Püski László tulajdonolta Zömök Kft. Mivel pedig a cégvezető édesanyja orosz származású, apja, idősebb Püski pedig Kijevben tanult, a repülőmérnöki egyetemen, így – az újság szerint – a poligráfos vizsgálattal szerzett információk könnyen orosz kézre juthattak.

AP

Az NBH elsődleges feladata az állambiztonság folytonos működtetésének, így a kormány tevékenységének biztosítása. Ezért a hivatalnak azt is meg kell akadályoznia, hogy illetéktelenekhez, adott esetben ellenzéki pártokhoz kerüljenek ki bizonyos, az állam érdekeit és védelmét szolgáló fontos információk, adatok. Ennek ugyanis van legális útja: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, amely paritásosan áll fel, és az elnöke hagyományosan ellenzéki képviselő. Az illegálisan kikerülő adatokkal az a baj, hogy már nem védi őket a titoktartási kötelezettség, és szabad forgalomba kerülnek az információpiacon. A szivárogtatók megtalálása és kitessékelése a szervezetből – még ha a hazugságvizsgáló „bevetése” jogszerűtlen lehetett is, hiszen ilyen gépet büntetőügyben az érintett beleegyezésével lehet alkalmazni – önmagában semmiképpen sem mondható kémkedésnek.

Haveri alapon?

Az teljesen logikusnak tűnik egyébként, hogy a hivatal egy nemzetbiztonsági kapcsolatokkal bíró céget, például a Zömök Kft.-t választja. A Püski és a Galambos família egyébként az egyik internetes közösségi oldal alapján nagyon is jól ismerték egymást. Ha ez befolyásolta a hivatal választását, akkor felróható lehet, hogy személyes ismerőst juttatott állami pénzekhez. A kapcsolat ugyanakkor hivatkozás lehetett arra is, hogy éppen emiatt volt bizalma az NBH vezetőinek a Zömök iránt.

Az azonban a nyilvánosságra került adatok alapján erősen kétséges, hogy Püski társasága az információkkal Oroszország érdekeit szolgálta volna. Megjegyezzük, a lap nem igazán foglalkozik Jakubinyi Róbert, az Egymásért Egy-másért emberének szerepével, aki ellen szintén a Budapesti Katonai Főügyészség folytat eljárást. Vesztegetés gyanúja miatt, amivel a volt NBH-főigazgatót, Galambos Lajost is gyanúsították. A Heti Válasz felveti, hogy Jakubinyi Galambos pénztárnoka (?) lett volna, de hogy ez miként minősül vesztegetésnek, vagy hogy ebből miként lett kémkedés, nem világos.

Poligráf, posta, Pintér

A hazugságvizsgáló volt már főszereplője magyar közéleti botránynak: éppen egy évtizeddel ezelőtt faggatták ki poligráffal a Magyar Posta dolgozóit, hogy kiderüljön, miként kerültek olyan dokumentumok a sajtóhoz, amelyek az állami cég és a Defend Kft. közötti ügyletet tartalmazták. A Defend egy 2001-es közbeszerzési eljárás során négy évre kapott megbízást a postától 145 budapesti és 74 vidéki postahivatal készpénzellátására. Ennek a nyilvánosságra hozatala, illetve, mint azt a HVG megírta 2002. január 12-én, az „üzleti magánügy” kategóriájába tartozó papíroknak, mint a posta év végi protokoll-listájának kiteregetése fájt annyira az állami társaság vezetőinek, hogy a poligráfos vizsgálathoz folyamodtak. Ezt a feladatot a Carriere Biztosítási Kárellenőrző és Biztonsági Tanácsadó (CB) Kft. végezte el.

AP

A céget Tóth Ernő irányította, aki a kilencvenes években a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője volt. Így jó viszonyt alakíthatott ki a budapesti főkapitányságot, majd az egész rendőrséget irányító Pintér Sándorral. A CB-t korábban egyébként az a Horváth András jegyezte, aki a rendőrségen együtt dolgozott Pintérrel, majd az első Orbán-kormány idején a Belügyminisztériumban tanácsadóként tevékenykedett. Állítólag a CB-n kívül nem is jöhetett volna szóba más vállalkozás a Magyar Postán belüli poligráfos ellenőrzés lebonyolítására, mert akkor Magyarországon csak ennek a kft.-nek volt engedélye hazugságvizsgáló használatára.

Az ügy kapcsán egyébként akkor Kalmár István, a posta elnök-vezérigazgatója azt közölte, üzleti titkaik nyilvánosságra hozásának büntetőjogi következményei is lehetnek, ám arról, hogy ez bekövetkezett volna, nem tudni. Igaz, nehezen lett volna magyarázható, hogy egy állami vállalat nagy összegű szerződése mitől képezné üzleti titok tárgyát.