Többször is éles vita folyt idén a parlamenti pártok között az Országgyűlés biztosította pénzügyi keret felhasználásáról, arról, hogy a képviselőcsoportok mire költik a közpénzt. Két hete, amikor nyilvánosságra került, hogy a kabinet hatszázmillió forintért 97 új Skoda Superb szolgálati autót vásárolt a kormányzati vezetőknek, az MSZP és a Jobbik azzal támadta a kormányt és a Fideszt, hogy nem tartja be a spórolási ígéreteit és „luxuskocsikat” vesz.

A Fidesz közleményben vágott vissza, amiben azt kérdezték a szocialistáktól, hogy a párt parlamenti frakciója hány közpénzen vásárolt autót használ, továbbá, azt hogy Mesterházy Attila saját gépkocsijával jár-e munkába. A hvg.hu akkor arról írt, hogy az MSZP képviselőcsoportja öt autót használ, három Volkswagen Passatot, egy VW Borát, a frakcióvezető pedig egy felsőkategóriás, 2007-es beszerzésű Audi A6-ost hajt.

A Blikk idén január elején számolt be arról, hogy a fideszes frakcióvezető, Lázár János bolti áron 30 milliós Audi S8 V10-es luxusgépkocsit használ – amire az RTL Klub felvétele szerint még a radart megtéveszteni képes lézert is szereltek. Mint kiderült, a kocsit a parlamenti képviselőcsoport Hódmezővásárhellyel közösen bérelte havi 600 ezer forintért. Lázár először azzal indokolta a drága autó használatát, hogy sokat utazik, és nem akar folyton lerobbanni, de a botrány nyomán végül leadta az autót, és helyette vásárolt egy kétéves Audi A6 allroad quattrót.

Az MSZP a német, a Jobbik a cseh márkát kedveli

A hvg.hu augusztus végén az Országgyűléshez fordult, arra kérve a parlament hivatalát, adja meg, milyen autókat használnak a pártok és mekkora keretből gazdálkodnak évente. A parlament hivatala a hvg.hu-val azt közölte, „a képviselőcsoportok belső szabályzatukban határozzák meg a gépjármű használat feltételeit. A képviselőcsoportok a rendelkezésükre álló működési és ellátási keret terhére vásárolhatnak, illetve bérelhetnek gépjárművet.”

A parlament gazdasági főigazgatóságának tájékoztatása szerint a legdrágább autót az MSZP használja: azt az Audi A6-ost, amivel Mesterházy közlekedik. Az Országgyűlés hivatala szerint 13,2 millióért vásárolták 2008-ban. A szocialista frakcióvezető augusztus végén azt mondta a hvg.hu-nak, hogy az autót elődjétől, Lendvai Ildikótól örökölte, és már 145 ezer kilométer van benne. Az MSZP-képviselőcsoportja az Audit tehát még az előző ciklusban vette, amikor még 188 képviselő után járt az állami támogatás.

A második legdrágább autót a Fidesz használja. A 2009-es évjáratú VW Multivant tavaly vásárolta a frakció 7,99 millióért. Orbán Viktor hasonló kisbuszt használ, ám az ő autóját nem az Országgyűlés finanszírozta, hanem a Terrorelhárítási Központ (TEK) bérelte a Porsche Hungáriától havi 200 ezer forintért. A Blikk június végén arról írt, hogy a Miniszterelnökség lecseréli a járművet, és Orbán egy ugyanilyen kisbuszt kap majd.

A legnagyobb gépkocsiparkja a 224 tagú Fidesz-frakciónak van. A nagyobbik kormánypárt hat autót használ, a VW Multivan mellett három Skodát és két Ford Mondeót. A 2004 és 2009 közötti évjáratú autókat 2004 és 2011 között szerezték be összesen 26,3 millióért. A KDNP-nek négy Chevrolet-je van: három alsó-középkategóriás Klan Lacetti és egy hétüléses Orlando. Az utóbbit idén vették 5,8 millióért.

A legdrágább autókat az MSZP használja. Az Audi A6-oson a frakció birtokában lévő 3 VW Passatot 2008-ban vették darabonként 7,5 millióért; a 2003-as beszerzésű VW Bora pedig 6,2 millióba került.

Bár a Jobbik is bírálta a kormányzati Skodák vásárlását, az ellenzéki párt frakciója szintén ezt a márkát kedveli. Igaz, jóval kevesebb járműről van szó. A Jobbik egy Superbet, két Octaviát és egy egyterű Roomstert bérel. A parlament hivatala nem közölte, hogy pontosan mennyiért bérelik a gépkocsikat. Az LMP egyetlen autót sem vásárolt vagy bérel. Korábban a párt frakcióvezetője, Schiffer Andrást a hvg.hu-nak azt mondta, neki még jogosítványa sincs.

Íme a frakciók állami támogatása!

A frakciók hozzávetőlegesen annyi pénzből gazdálkodnak, mint amekkora a pártok alapítványainak állami támogatása. Kivételt képez a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportja, amelynek a parlament gazdasági főigazgatóságának tájékoztatása szerint 413,9 millió forint a 2011-es kerete – a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványnak idén 611 millió jár, a párt állami támogatása pedig több mint egymilliárd.

Az MSZP-frakció idén 206,7 millióból gazdálkodik, a Gyurcsány Ferenc vezette Táncsics Mihály Alapítvány 259 milliós állami juttatást kap, a párt pedig 521 millió forintban részesül. Az MSZP évek óta veszteséges, a tavalyi évet félmilliárdos mínusszal zárta.

A Jobbik képviselőcsoportja 2011-ben 178,3 milliót kap az Országgyűléstől, a központi költségvetésben 211 milliót különítettek el az ellenzéki párt alapítványának, ugyanis a törvény hatálybalépésekor az még nem volt bejegyezve. A Jobbik márciusra hozta létre a Gyarapodó Magyarországért Alapítványt, amely májusban kapta meg a pénzt. A párt éves állami támogatása 448 millió forint.

A kereszténydemokraták parlamenti csoportja idén 126 milliós juttatásban részesül, a Barankovics Alapítvány 69 milliót, a párt pedig 232 milliót kap az államtól. A legkevesebb pénzt a 15 tagú LMP-frakció kapja, összesen 105 milliót. Az Ökopolisz Alapítvány 80 milliós juttatásban, a párt 249 milliós állami támogatásban részesül.

A képviselők javadalmazásáról szóló 1990-es törvény szerint az ellenzéki pártok frakciói nagyobb támogatásra jogosultak, mint a kormánypártok, ezért van az, hogy közel négyszer akkora Fidesz-csoport csak kétszer annyi pénzt kap, mint az MSZP-frakció.

Megugrott juttatások

Bár tavaly a Fidesz kezdeményezésére a pártok állami támogatását a spórolásra hivatkozva jelentős mértékben csökkentették, a frakciók juttatásait decemberben a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság javaslatára megemelték.

A testület a 2011-es évi költségvetést megalapozó salátatörvényhez nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt. Ebben a bizottság azt indítványozta, hogy a pártok frakciói működésre fordítható havi költségkerete emelkedjen a 2010-eshez képest: a javaslat egységesen 25-25 százalékkal emelte a kormánypárti és az ellenzéki frakciók költségkeretét, és ugyanennyivel növelte független képviselők forrásait is. Az emelésnek köszönhetően a Fidesz 156 millióval, az MSZP-frakció 38 millióval, a Jobbik 31, a KDNP 26, az LMP pedig 9 millióval kap többet, mint amennyi a tavalyi számítási metódus szerint járt volna nekik.

A gazdasági bizottság tavalyi indítványa szerint a parlament megnövekedett törvényalkotói munkája tette indokolttá a frakcióknak járó összeg emelését, annak érdekében, hogy a törvényalkotás során a stabil működ ési feltételek megteremtésével „az Országgyűlés a továbbiakban is biztosítani tudja a népszuverenitásból eredő jogok gyakorlásával a társadalom alkotmányos rendjét”.