A közösség egyik tagja, Nura Sedi beszédében emlékeztetett arra, hogy Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke májusban Washingtonban azt mondta, Izraelnek vissza kell térnie az 1967-es (a hatnapos háború előtti) határok közé. Mintegy 30 ember előtt szólt arról, hogy "a palesztinok és az izraeliek sorsa a történelem folyamán összefonódott és most fordulóponthoz érkezett. A döntés, amelyet most meghoznak, évszázadokra meghatározza a térség és az elkövetkező nemzedékek sorsát. (...) A palesztinok önrendelkezési jogának elismerése a békés egymás mellett élés, így a béke egyetlen forrása. Izrael előtt most két út áll: megszállás vagy a független állam elismerése".

MTI / Kallos Bea

A hozzávetőleg 600 tagú magyarországi palesztin közösség képviselője rámutatott: a holokauszt idején a zsidó nép üldöztetése miatt nőtt a Palesztinába bevándorló zsidó telepesek száma, majd "feszült légkörben az ENSZ Közgyűlése 1947-ben elfogadta 181. számú határozatát Palesztina felosztásáról (...) egy zsidó és egy arab államra, azonban ez utóbbi mindezidáig nem jött létre". Mint közölte, ezután kezdődött "a palesztin exodus, amely hatvan éve tart. (...) A palesztinok szemszögéből nézve 1947-1948 a katasztrófa korszaka, a száműzetés (...) kezdete", ekkor több mint 700 ezer palesztinai arab ember űztek el otthonukból. Azt mondta, hogy 2008-ban Izrael megtámadta a Gázai övezetet, amelynek során több mint 1400 palesztin embert, köztük 400 gyermeket gyilkoltak meg. "A palesztinok azonban nem adják fel, továbbra is törekednek a békére" - jelentette ki. A demonstráción a palesztin nemzeti lobogókon kívül Békét és szabadságot a palesztin népnek!, Kell a magyar igen!, Szabad Palesztinát!, Emelje fel szavát a tartós, igazságos békéért Közel-Keleten! feliratú táblákat emeltek fel.

MTI / Kallos Bea

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke arra készül, hogy az ENSZ-ben pénteken elismertesse a palesztin államot. Abbász az ENSZ-közgyűlés 66. ülésszakán szólal fel, majd a tervek szerint a Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak átnyújtott levélben kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ismerje el a világszervezet teljes jogú tagállamaként Palesztinát. Martonyi János külügyminiszter a hónap közepén azt mondta, egyelőre nincs magyar álláspont a palesztin államiság elismeréséről. Közölte, ha az EU nem tud egyetértésre jutni a kérdésben, "akkor lesz egy helyzet, és akkor kell majd dönteni". Hozzátette, Magyarország nem jelzi előre, hogyan fog szavazni a palesztin határozati javaslatról.

MTI / Kallos Bea

Az LMP múlt szombaton tudatta: Magyarország nem kerülheti ki, hogy állást foglaljon a palesztin államiság ügyében; a párt szeretné, ha a magyar diplomácia fellépne annak érdekében, hogy az Európai Unió egységesen, egyeztetett módon ismerje el a palesztin államot. A Jobbik kedden felszólította a Külügyminisztériumot, hogy végre határozottan foglaljon állást az önálló palesztin állam létrejöttének folyamatában, és támogassa a palesztin államiságot.