szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint az általa vezetett testület megváltozott hatáskörrel, de továbbra is alkalmas lesz arra, hogy betöltse szerepét, és az alkotmányosság védelmezője legyen.

Paczolay Péter kedden a parlamentben az alkotmánybírósági törvény általános vitájában felszólalva hangsúlyozta: a testület hatáskörének lényegi kérdéseiről már a jövő év elején életbe lépő új alaptörvény elfogadásakor döntött a Ház, és ezt a vitát le is zárta. Szavai szerint az Ab megőrizte alkotmányvédő szerepét, de hatáskörében "új egyensúly" jött létre azzal, hogy amíg korábban jogi érdek nélkül bárki kezdeményezhette jogszabályok megsemmisítését, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az új szabályozás az egyéni alapjogvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Az Ab elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a testület pénzügyi tárgyú törvények esetében továbbra is korlátozott hatásköre nem része ennek az egyensúlynak, az "tátongó lyuk az alkotmányvédelemben". A sarkalatos törvény tervezetéről - amelyet az alkotmányügyi bizottság nyújtott be - azt mondta: koncepcionálisan jó, figyelembe veszi azokat a javaslatokat, amelyeket korábban az Ab nevében megfogalmazott, és így magában hordozza a hatékony - az egyéni jogsérelmek esetében az eddiginél hatékonyabb - alapjogvédelem esélyét.

Paczolay Péter ezzel kapcsolatban kiemelte: bár az actio popularis megszűnik, az érintettek továbbra is kérhetik az alapjogaik valamelyikét sértő jogszabály felülvizsgálatát. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy bár az utólagos normakontroll lehetősége nem áll nyitva előttük, az állampolgárok továbbra sem maradnak eszköztelenül, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt senkit sem érheti hátrány.

©

Hozzátette: az alkotmányjogi panasz voltaképpen egyéni ügyben érintettséghez kötött normakontrollként értelmezhető, ami azért üdvözlendő, mert az új alkotmány "radikálisan szűkre szabta" az utólagos normakontroll indítványozására jogosultak körét, erre csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának lesz lehetősége.

Azzal kapcsolatban, hogy az Ab ezentúl bírói döntéseket is felülvizsgálhat, Paczolay Péter azt hangsúlyozta, a testület nem válik szuperbírósággá, mivel csak a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalja majd. Az ügyáradat kezelésében pedig az lesz segítségére, hogy határozatai nagy részét tanácsokban hozhatja meg. Az Ab elnöke helyesnek nevezte, hogy bár a testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűnnek, ha a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte, az indítványozók jelentős része három hónapon belül alkotmányjogi panaszként "visszahozhatja" kifogását.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!