"Államilag támogatott őrületnek" nevezte Kulka János Dörner György kinevezését az Egymillióan a sajtószabadságért mozgalom kormányellenes tüntetésén, melyen tudósítóink szerint több tízezren vettek részt, a tömeg az Erzsébet híd lábától az Astoriáig állt. A szervezők bejelentették, hogy hamarosan "alternatív köztársasági elnököt" választanak. A 4K részéről Istvánffy András beszélt, és azt mondta: a Fidesz nem bízik a magyar emberekben. Mint felidézte, a civil megmozdulások akkor kezdődtek, amikor az Alkotmánybíróság megsemisített egy törvényt, majd a kormány még aznap módosítani akarta az AB jogköreit. „Orbán elárulta 56-ot” - mondta. Szerinte a rendszerváltás igazi bukását az Orbán-rendszer jelenti, amely megfélemlíti a sajtót is. Három feladatuk van a civileknek: megszervezni azokat az erőket, amikből most hiány van; ellenzéki összefogás, és a negyedik köztársaság megszervezése.

Dénes Balázs TASZ-elnök szerint a félelem, fenyegetettség, izomból politizálás rendszere van. „Nem tetszik, a gőg, az önkény, a rohamtempóban törvénybe iktatott marhaságok rendszere. Nem tetszik a kiújuló kultúrharc, a háborús retorika, a szegénységellenesség, a vak és konok akarnokság, a demagógia, és nem tetszik a gyorsnaszádnak hazudott sodródó tutaj." Szerinte kilátástalanság és félelem van, amit az is bizonyít, hogy 20 évvel a rendszerváltás után a szavazók 60 százaléka nem tud pártot választani. Emiatt bírálta az ellenzéki pártokat is. A beszédek alatt a tömeg többször az „Orbán, takarodj!” és a „Nem tetszik a rendszer” jelszavakat skandálta. A szervezők végül bejelentették, hogy heteken belül "alternatív köztársaságielnök választást" rendeznek, majd azzal búcsúztak el a résztvevőktől, hogy legközelebb március 15-én tüntetnek újra, akkor közlik ennek az eredményét is.

A magyar kormányfő eközben Brüsszelben tárgyalt az uniós csúcson, amiért többen bírálták idehaza, és maga is „szerencsétlennek” nevezte az időzítést. A magyar kormányfő a csúcs szünetében beszélt az 56-os évfordulóról. Orbán Viktor szerint mindazt, "ami a mostani világunkban jó, ideértve a szabadságot, az Európához való tartozást, a keresztény gyökerekhez való visszatérés lehetőségét, számunkra mind 1956 teremtette meg". A miniszterelnök október 23-a kapcsán azt mondta, Magyarország számára a nemzeti ünnep miatt szerencsétlen volt a mostani EU-csúcstalálkozó időzítése, de szerinte az ország polgárai is megértették, hogy fontos döntés ma leginkább Brüsszelben születhet, és az ország felelős vezetőinek ott kell lenniük, ahol az ilyen döntéseket befolyásolni lehet.

Tarlós a budapestiek óhajáról

Reggel kilenckor ünnepélyes zászlófelvonással kezdődtek meg a megemlékezések az október 23-i forradalom 55. évfordulója alkalmából. A Kossuth téren Schmitt Pál jelenlétében a Köztársasági Őrezred díszőrsége - mint a tévés közvetítésből megtudhattuk - csatolótisztek segítségével hajtotta végre a műveletet, miután Schmitt Pál megadta az engedélyt. A huszáregyenruhába öltözött díszőrséget a Készenléti Rendőrség tagjai adták, a lovak is az egység kötelékébe tartoznak, így más napokon "tömegkezelési feladatokat" is ellátnak.

Nekik nem tetszik a rendszer: több tízezres civil demonstráció zajlott Budapesten

Túry Gergely

Tarlós István szerint a demokráciát "jajongva" féltők között vannak azok is, akik 1990 előtt aktív kiszolgálói voltak a diktatúrának; a főpolgármester az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulóján, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházánál vasárnap néhány száz ember részvételével tartott ünnepségen ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a csendes többség ma egyértelműen rendet és átgondolt fejlesztéseket akar Budapesten. Tarlós István a parlamenti erők és a kerületek segítségére is számít a főváros felemelkedése érdekében. "Együttműködésre, őszinteségre, hitre és összefogásra van szükség. Szétszórt erővel semmit sem érhetünk el" - fogalmazott. A főpolgármester ünnepi beszédében elmondta: felnőtt egy generáció, amelynek számára nemcsak 1956, hanem már 1989 is csupán történelem, saját bőrén már nem érezhette az elnyomást, a félelmet, a kiszolgáltatottságot. A mai fiatalságnak már nem kell barikádokon harcolni a szabadságért, ám az igazságért ma is küzdeni kell - hívta fel a figyelmet.

1956 iránytű ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell viselkednünk válságos helyzetekben, hogyan nem szabad megalkudnunk, feladnunk ragaszkodásunkat a szabadsághoz, a függetlenséghez, saját nemzetünk tiszteletéhez, hiszen az '56-osok példát mutattak nekünk - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter vasárnap Balatonberényben, az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Harrach Péter Erdőkertesen beszélt. Ha nem is fegyverrel, de a szabadságunkért küzdünk ma is, és ez a küzdelem ugyanúgy csak a közösségek összefogása révén vezethet eredményre, mint 1956-ban - mondta a KDNP frakcióvezetője.

Vona: a szabadságharc nem ért véget

A Jobbik elnöke szerint az 1956-ban kezdődött szabadságharc nem ért véget, és a Jobbik be fogja azt fejezni: előbb vagy utóbb az egész országban meg fogja nyerni a választásokat - jelentette ki Vona Gábor vasárnap Budapesten, pártja október 23-i megemlékezésén, a József nádor téren. Vona élesen bírálta Orbán Viktort, amiért a kormányfő a brüsszeli uniós csúcson vett részt, mint mondta, 1956-ban Kádár János Moszkvába rohant, most Orbán Viktor - a bankok érdekében - Brüsszelbe futott a nép elől.

Az esős időben is sokan voltak kíváncsiak a megemlékezésekre

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Az MSZP szóvivője és a Societas elnöke vasárnap felavatta "Orbán Viktor hűlt helyét" az Astoriánál, a Fidesz korábbi nagygyűléseinek helyszínén; a politikusok véleménye szerint a miniszterelnöknek október 23-án illene Magyarországon lennie, ehelyett azonban Brüsszelben, az EU-csúcson tartózkodik.

Schmitt az adósságról, a harcról

Az ünnepi megemlékezések Schmitt Pál beszédével végződtek. A köztévében sugárzott ünnepi beszédben a köztársasági elnök arról beszélt, Magyarország történelmi lehetőség előtt áll; vagy készek vagyunk ismét a helyére igazítani a sorsunkat, vagy a gyorsan változó, vészterhes világban örökre elveszítjük azt. Schmitt Pál azt hangoztatta: Magyarországnak ma fegyverek nélkül ugyan, mégis ezer fronton kell megvédenie polgárai érdekét.

Az államfő szerint az országnak ma harcolnia kell az adóssággal, a nemzetközi válság pénzügyi hullámaival, és meg kell állítania milliók elszegényedését. Most ismét bebizonyíthatjuk, hogy a földre tudjuk kényszeríteni a hazugságot, és a nemzet saját hagyományait követve, a saját józanságára hallgatva élhet - mondta.

Schmitt Pál szerint a magyarokban sokkal több van annál, semhogy játékszerei vagy elszenvedői legyenek a sorsnak. Mint fogalmazott, világrengető dolgokra voltunk képesek, és halálos sebet adtunk egy embertelen világhatalomnak, ezért "az nem lehet, hogy ne küzdjünk meg a mai gondjainkkal". Az 55 évvel korábbi forradalmi napokra utalva azt mondta, akkor egy nemzet vissza akarta kapni a saját életét, amit a hagyományai, a közösségei, a céljai jelentettek a számára. Schmitt Pál szerint akik akkor az utcára vonultak, mind érezték, hogy Magyarország nem a helyes úton jár, a tüntetők ezért mondták azt: elég volt, eddig és ne tovább! Az államfő szerint 1956 nem köthető egy-egy híres személyiséghez; ha meg akarjuk idézni a szabadságharcot, tömeget látunk magunk előtt, ezért, mint fogalmazott, ennek az ünnepnek az arca a sokaságé, egy nemzeté, egy népé, amely elhitte, hogy az igaz szó erősebb a fegyvereknél.