szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A magyar igazságügyi reform nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, a bírói függetlenséget a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja az új szabályozás - jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat csütörtöki, együttes általános vitáját megnyitó expozéjában.

Az államtitkár hangsúlyozta: a bírósági eljárásokat gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött egy együttműködésen alapuló, nyitott és befogadó előkészítő munka áll. Mint mondta, az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták. Ez ad számunka biztos alapot és legitimitást, hogy jó irányba indultunk el az igazságszolgáltatás szervezeti és igazgatási kereteinek megújítása terén - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatási reform során sokat meríttek abból a felfogásból, amelyet évekkel ezelőtt Baka András még az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökjelöltjeként fogalmazott meg bizottsági meghallgatásán. "Így sem önt, elnök úr, sem a bíróságokat, sem a tisztelt képviselőket nem érheti meglepetés a törvényjavaslatban megjelenő egyes reformintézkedések olvasásakor" - tette hozzá Répássy Róbert.

Az államtitkár egyben reményét fejezte ki, hogy Baka András felszólalásában kitér arra is, hogy OIT elnökként tudott-e élni azokkal a hatáskörökkel, amelyeket az törvény számára biztosított. Répássy Róbert arról is beszélt, hogy hosszú évek óta hazai és nemzetközi elvárás, hogy a bíróságok egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg döntéseiket, attól függetlenül, hogy az ország mely pontján folyik az eljárás.    

Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás sarokpontja az eljárások időszerűsége, amelyben az igazgatási tevékenység azzal tud segíteni, ha a bírák függetlenségének megsértése nélkül biztosítja az aránytalan ügyteher megfelelő elosztását. Szerinte ugyanakkor szakmai berkekből érkező információkból úgy ítélték meg, hogy az elmúlt jó pár évben a központi igazgatásért felelős OIT nem tudta a nehézségeket megfelelően kezelni, ezért alapvető változásokra, strukturális átalakításokra van szükség.

Mint mondta, a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének maradéktalan biztosítás mellett egy új igazgatási modellt javasolnak, amely nem egyszerűen a hatáskörök áttelepítésről szól. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy a központi igazgatás számára tág eszközrendszer álljon rendelkezésre a létszámgazdálkodáshoz. Ilyen a koncentrált személypolitika, bírói álláshelyek mozgatásának, a bírák kirendelésének szélesebb lehetősége - tette hozzá.    

A kormányjavaslat szerint elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!