szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egyebek mellett a korszerűtlen autóbuszok cseréjét és részecskeszűrők felszerelését tartalmazza az a kormányzati intézkedési programcsomag, amelyet kedden ismertettek a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) munkatársai az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén. A program része olyan övezetek létrehozása is, ahová csak alacsony károsanyag-kibocsátású járművek hajthatnának be. Az uniós forrásokra épülő tervektől a szálló por koncentrációjának 15-20 százalékos csökkenését várják a szakemberek.

Magyarországon a rendszerváltás óta megötszöröződött az asztmás és tüdőrákos megbetegedések száma - mondta a szakbizottság LMP-s elnöke a kormányzati intézkedéscsomag ismertetése előtt. Jávor Benedek hozzátette: az EU tagállamaiban évente legfeljebb 35 napon át lépheti túl a szálló por koncentrációja az egészségügyi határértéket, ám Magyarországon ez akár a 80 napot is elérheti, ami Európában a legmagasabb arány.

A magyarországi magas szállópor-koncentrációt leginkább a közlekedés, a lakossági tüzelés, az ipari kibocsátás és közvetett módon a határainkon túlról érkező szennyezés okozza - mondta a szaktárca főosztályvezetője. Nemes Csaba emlékeztetett rá, hogy a magas szennyezettség miatt az EU több mint 20 tagállama, köztük Magyarország ellen is uniós kötelezettségszegési eljárás indult. A szálló por csökkentését célzó programot tavaly kezdték el a kormányzat és a civilek összefogásával - tette hozzá.

Nemes Csaba fontosnak nevezte a régi buszok lecserélését, hiszen a korszerű járművek szállópor-kibocsátása alig harmincad része az elavult buszokénak. A főosztályvezető hozzátette: évente országosan 400 buszt kellene lecserélni a következő 19 évben. Ez évi 24 milliárd forintba kerülne, ám az EU nem támogatja az úgynevezett "guruló állomány" cseréjét - mondta el a szaktárca főosztályvezetője. Nemes Csaba beszámolója szerint jelenleg a szűrőcsereprogramnál sem számíthat az ország uniós forrásokra.

Stiller Ákos

A közforgalmú közlekedés támogatása, a személyautó-sofőrök vezetési szokásainak megváltoztatása, a vasúti és kombinált áruszállítás preferálása és fejlesztése, a parkolási rendszerek felülvizsgálata és az elektronikus útdíjszedés bevezetése, valamint a valódi tudatformálás lehetnek a szennyezés csökkentésének további, költségtakarékosabb módjai - mondta a bizottsági ülésen Bibók Zsuzsanna, a VM főosztályvezető-helyettese.

A szakember aggasztónak nevezte, hogy a lakosság egy része szociális okokból a távfűtésről leválva ismét az olcsóbb, ám szennyezőbb vegyes tüzelésű kazánokkal fűti otthonát. A bizottság meghallgatta a kormányzati intézkedési program kidolgozásában közreműködő Levegő Munkacsoport elnökét is. Lukács András szerint jó együttműködés alakult ki a szaktárca és a civilek között. Hozzátette: több intézkedés még pénzt is hozhat az államnak, mint például a kamion-, illetve teherautó-útdíj bevezetése.

A Levegő Munkacsoport elnöke szerint adókedvezménnyel és közvetlen állami hozzájárulással is támogatni kellene a kombinált (közúti-vasúti) fuvarozást. Lukács András hozzátette: a felszerelt részecskeszűrők egy év alatt megtérülhetnek, míg a fővárosi autóbuszok lecserélése 70-80 milliárd forintba kerülne. A főváros éppen ennyi pénzt fordít a 4-es metró megépítésére is - emlékeztetett a szakember.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) szerint keddre több helyen tovább romlott a levegő. A szálló por magas koncentrációja miatt már nyolc település levegőjét minősítette veszélyesnek az intézet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!