Úgy tűnik, ősszel már nem dobják be az új konzultációs kérdőívek a postaládánkba. Szijjártó Péter szeptember 8-án, a Fidesz-KDNP hajdúszoboszlói frakcióülése után jelentette be, hogy még az ősszel újabb konzultációt indít a kormány, amelyen a közbiztonságról kérdezik a lakosságot, mivel "a lakossággal együtt akarják kitűzni a büntetőpolitika új irányát". A kérdések összeállítására és a konzultáció lefolytatására Pintér Sándor belügyminisztert kérték fel.

Azóta erről nem lehetett semmit hallani, ettől függetlenül Szijjártó Péter a hvg.hu-val azt közölte, lesz konzultáció. „Ennek időpontja és tartalma tekintetében még nem született döntés” – fogalmazott talányosan a miniszterelnök szóvivője.

Év végén tehetik le a javaslatot

Az 1978-ban készült Büntető törvénykönyv (Btk.) helyett nemcsak a Fidesz, hanem a szocialisták is újat akartak alkotni, de nem sikerült. A Fidesz a választások után többször hangoztatta, hogy az új kabinet teljesen új büntetőkódexet fog írni. Márciusban Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár arról beszélt, az év végéig szeretnének egy javaslatot letenni a kormány asztalára, amelyet az egyeztetések és a konzultációk után 2010 tavaszán fogadhat el az Országgyűlés, és 2013 nyarán léphet hatályba.

A részletekről akkor az államtitkár úgy nyilatkozott, hogy nemcsak „szakmai felülvizsgálatról van szó, hanem világos, szigorúbb büntetőpolitikának az érvényesítéséről”. Ennek lényege: az új Btk.-ban a tettarányos büntetés elvét erősítenék, a bírói egyediesítésnek kevesebb szerepet hagy majd a jogalkotó, már ami az enyhítő/súlyosbító körülmények tekintetbevételét illeti. A személyi körülmények másodlagosak lesznek, a tett maga lesz az elsődleges.

Azóta viszont az új Btk.-ról nem esett szó, a kormány, gyakorlatban a fideszes képviselők a hatályban lévő törvényt módosítgatják. Így a hatalomra lépést követően többek között életbe lépett a három csapás, amely szerint az erőszakos bűncselekményeket elkövetők esetén a harmadik bűncselekmény elkövetése után a büntetési tétel felső határa megduplázódik, és ha ez eléri a húsz évet, automatikusan életfogytig tartó szabadságvesztést jelent. Legutóbb pedig az uzsorások miatt módosították a Btk.-t.

A szociális konzultáció illusztrációja

Százmilliókba kerülne

Noha a közbiztonsági konzultációra várni kell, a nyugdíjasok azért kapnak levelet Orbán Viktortól, amelyben a kormányfő garantálja a nyugdíjak értékállóságát. Igaz, a levelekkel egy másik ígéretét szegi meg, a kormányfő ugyanis többször elmondta, a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket finanszírozhatnak. A levelek költségét azonban a nyugdíjkasszából állja a kormány. Szijjártó egyelőre nem tudta megmondani a pontos összeget, de tavaly 222 millió 273 ezer forintba került a nyugdíjasoknak kiküldött levelek elkészítése és postázása.

Ennél sokkal többe került a Fidesz kormányázása alatti első Nemzeti Konzultáció. A februári, alkotmányozásról szóló 12 kérdésből álló levél előállítása 487 millió forintot kóstált, a visszaérkező levelek feldolgozását diákok végezték 6,13 millió forintért, a kifejtős kérdésre érkezett reflexiókat kismamamák távmunkájában értékelték ki, amelyért 22,6 millió forintot fizettek ki.

A nyugdíjkorhatárról, munkáról és oktatásról szóló szociális konzultáció azonban ennél jóval többe volt, 870 millióba. De nemcsak az összegben különbözött az első konzultációtól, hanem abban is, hogy egy vonalkódot is tartalmazott, amelynek alapján a válaszadó személyét azonosítani lehetett, legalábbis Jóri András adatvédelmi biztos szerint, aki jogellenesnek minősítette a kérdőívet. Szijjártó Péter akkoriban ezt tagadta, és azt állította, a kérdőívet az akció előtt maga a biztos is tanulmányozhatta. Mindezt Jóri cáfolta.