A jelenlegi gazdasági helyzetben az a fő kérdés, hogy együtt maradnak-e a tagállamok, mennyire akarnak leválni az euróövezet tagjai és kialakítanak-e egy olyan különálló, működőképes intézményrendszert, amely egyre inkább elválik az uniós intézményektől - fogalmazott a külügyminiszter.

Kifejtette, először a jelenlegi gazdasági problémákat kell megoldani, hiszen "ég a ház, helyzet van". Sokak szerint az EU nem reagál elég gyorsan és határozottan, de nem lehet egyik napról a másikra megoldást találni ezekre a gondokra - hangsúlyozta. A tárcavezető szerint ezt követően lassan, fokozatosan el kell indulni az adósságok közössé tétele felé, amihez uniós szerződésmódosításra lenne szükség.

Martonyi János

MTI / Beliczay László

Úgy vélte, fennáll az úgynevezett "lopakodó töredezettség" veszélye, vagyis az, hogy a tagállamokat bizonyos szempontok, tényezők megosztják és megtörhet az unió egysége. Ilyen lehet az euróövezetben is, de a zónán kívüli tagállamok többségének célja a csatlakozás az övezethez - magyarázta.

Martonyi János szerint tévedés régi és új tagállamokra osztani az uniót, és azt állítani, hogy a jelenlegi bajok egyik fő forrása az elhamarkodott bővítés, vagyis az, hogy túl sok országot vettek fel túl gyorsan. Az új tagállamok közül öt már az euróövezet tagja, így részt vesz a bajba került régi tagállamok kimentésében - emelte ki.

A miniszter kitért azokra a felvetésekre is, amelyek szerint a hat "AAA" minősítésű tagállamnak kellene szorosabban együttműködnie, azonban, mint mondta, könnyen megváltozhat, hogy hány tagállam kapja meg a legkedvezőbb besorolást, és ma már szinte minden tagállam ellen indult már valamiféle spekuláció, ezért az euróövezet egészét kell megvédeni.

Martonyi János hangoztatta, az EU sorsforduló előtt áll, az elkövetkező napok, hetek, hónapok 50-60 évre meghatározzák a kontinens sorsát. Az unió történetében lezárult egy több mint 50 éves időszak, amelyet nagy sikerek jellemeztek, "de a dolgok valószínűleg már nem mehetnek tovább úgy, ahogy eddig" - vélekedett.

A tárcavezető közölte, a magyar külpolitikai stratégiának két lényeges, új eleme van. Az egyik a közép-európai politika, amelybe beletartozik az első félévi magyar EU-elnökség több célkitűzése: a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, a Duna-stratégia kidolgozása, az európai roma keretstratégia, továbbá Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának sürgetése.

A külpolitikai stratégia másik új eleme a globális nyitás Ázsia, Afrika és Latin-Amerika felé - emlékeztetett. Ugyanakkor mindaz, ami Európában történik, alapvetően befolyásolja ezt a két területet és a magyar külpolitikai stratégia egészét - jelentette ki Martonyi János.