Schiffer András a jövőben nem vesz részt a választójogi törvényjavaslattal kapcsolatos bizottsági munkában. Az LMP politikusa parlamenti sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a hétfői alkotmányügyi bizottsági ülésről a szocialista képviselőkkel együtt kivonult.
A politikus elmondta, a testület fideszes tagjai úgy kezdeményezték a javaslat tárgysorozatba-vételéről szóló vita lezárását, hogy nem is voltak kíváncsiak az ellenzéki érvekre. A javaslat egy "mérföldkő", mert ha azt a jelenlegi formájában fogadják el, akkor "aligha beszélhetünk tovább arról, hogy az emberek szabad akaratából a Fidesz-KDNP leváltható" - fogalmazott.
Schiffer András szerint a kormányoldal politikusai egy olyan választási földrajzot "matekoltak össze" és azt úgy "elegyítették" túlkompenzációval, hogy legalább tízszázalékos ellenzéki fölényre van szükség ahhoz, hogy a kormánypártok kisebbségbe kerüljenek. Schiffer András egyúttal hangot adott annak a véleményének is, amely szerint "másfél év kellett ahhoz, hogy a Kubatov-listák alapján elkészüljön az a szoftver, amelyikkel a Fidesz a saját képére tudja formálni a választási földrajzot". A frakcióvezető azt mondta, hogy olyan választási kerületeket rajzoltak meg, amelyekre nincsen épeszű magyarázat.
Kitért arra is, hogy a bizottsági ülésen a szocialista Bárándy Gergely többször is megkérdezte, mi indokolja az úgynevezett túlkompenzációt, de erre egyetlen fideszes politikus sem tudott ésszerű választ adni. Végül azt hangsúlyozta, hogy egy olyan választási rendszer, amelyik nem az emberek akaratát tükrözi, hanem ellentétben áll azzal, akár elhúzódó legitimációs válságot is okozhat Magyarországon.
Lázár János fideszes frakcióvezető múlt vasárnap nyújtotta be a Háznak a Fidesz választásitörvény-javaslatát. Eszerint a parlament 199 tagú lenne, az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelölt után is járna töredékszavazat, a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakulna, a nemzetiségek kedvezményesen juthatnának mandátumhoz, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnának.
A javaslatot bírálta a Haza és Haladás alapítvány is, amely szerint az "kispártellenes"; véleményük szerint az ajánlószelvény-gyűjtés idejének várható lerövidítése, a szükséges cédulák számának növelése és a győztes jelölt után járó kompenzáció mind a kisebb pártok parlamenti képviseleti esélyeit rombolja egy olyan választási rendszerben, amely egyébként is inkább a nagyobb pártokat jutalmazza.
