Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa keddi közleményében azt írta: panaszbeadványok, valamint az eddigi tapasztalatok rávilágítottak, hogy például az alapellátási feladatra szerződő háziorvosokkal szemben "az önkormányzatok jelentős erőfölénnyel rendelkeznek, melyet akár diszkriminatív módon is használhatnak".
Szabó Máté kifejtette: a szabályozás azt a minimum lakosságszámot határozza meg, amely önálló körzet kialakításához szükséges, kötelezettséget azonban nem jelent az önkormányzatok számára. A háziorvosok kötelesek a körzetükhöz tartozó valamennyi lakos ellátására, ez azonban egy bizonyos számú és korösszetételű beteg felett már "megoldhatatlan" terhet jelenthet. Ráadásul a finanszírozás nem követi a betegek számának növekedését - hívta fel a figyelmet.
Az önkormányzatot semmilyen számon kérhető jogszabályi rendelkezés nem kötelezi arra, hogy a minőségi betegellátás érdekében új körzetet hozzon létre, vagy a meglévő körzetek határát módosítsa - tette hozzá a biztos.
Az ombudsman szerint, mivel a hatályos szabályozás nem nyújt megoldást, a túlterhelt orvosok informális úton próbálnak betegeket a "saját érdekükben" más rendelőbe irányítani. A helyzet viszont ott sem jobb: "több órás a várakozás, minimális az egy beteg ellátására fordítható idő, kimerült az orvos és a szakszemélyzet" - mutatott rá.
Szabó Máté szerint "formálisan, papíron minden beteg tartozni fog valahová (vagyis elvileg hozzájut az alapellátáshoz), azonban ez messze nem jelenti ténylegesen az elvárható szintű betegellátás biztosítását". Ebből következően több ponton is sérül tehát az egészségügyi ellátáshoz való jog, illetve az egyes betegjogok - emelte ki.
Az ombudsman ezért azt javasolta, hogy jogszabályban rögzítsék az önkormányzat és a háziorvos feladatellátási szerződésének minimális tartalmi elemeit. A jogalkotó határozza meg az alapellátás körében felmerülő egyes feladatok felelősét és a finanszírozás forrását - emelte ki Szabó Máté.
