szerző:
Csikász Brigitta

Különböző módon emlékeznek a csempészési ügybe keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz fűzödő kapcsolatukra a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások vezetői, akik több százmillió forintot adtak a szervezetnek. Az egyik ügyvezető a négy évvel ezelőtti tanúmeghallgatásán arról beszélt, hogy az alapítvány visszautalt pénzeket a cégének, egy másik cégvezető pedig garanciát látott abban, hogy az Egy-Másértnak vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. A hvg.hu birtokába került vallomásokból az is kiderül, hogy a CBA-s cégvezetőket zavarták a 2006-os zavargások, az alapítvány pedig támogatta a rendőrséget, így a "célok találkoztak".

Az Egymásért Egy-Másért Kiemelten Közhasznú Alapítvány csempészet és sikkasztás miatt nem jogerősen hét év szabadságvesztésre ítélt kurátorának, Földesi-Szabó Lászlónak és a csempészettel vádolt Herba Zrt. vezetőinek tárgyalásán a hvg.hu információi szerint nem került szóba, hogy az egyik legnagyobb magyar üzletlánchoz, a tavaly egymilliárd forintos profitot elért CBA-csoporthoz tartozó cégek fő tulajdonosai több százmillió forinttal támogatták a szervezet munkáját.

A cégvezetőket a bíróságon nem is hallgatták meg tanúként. Pedig a Herba mellett a CBA számított az Egymásért Alapítvány egyik legnagyobb adományozójának. Mint korábban megírtuk, nemcsak különösen nagy, 670 millió forintos összeget kapott több CBA-s vállalkozástól az alapítvány, hanem napi százmilliós pénzmozgások is előfordultak a közhasznú szervezet számláján.

Breier László: az alapítvány ajánlkozott

Bár a CBA-s cégek vezetőit a bíróság nem idézte be, a csoporthoz tartozó Breier és Társa Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét, Breier Lászlót négy évvel ezelőtt meghallgatták tanúként a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága Kiemelt Ügyek Osztályán. A hvg.hu birtokába került nyomozati anyag alapján Breier László azt közölte, hogy az alapítvány életében szerepet vállaló, jelenleg Ausztriában kiadatási őrizetben lévő Jakubinyi Róberttel 2006 nyarán, Budaörsön találkozott. Jakubinyi elmondta, hogy kórházakat támogattak, és hogy a rendőrségnek biztosítottak felszereléseket. Mindez elnyerte Breier László tetszését. Amikor pedig megnézte az alapítvány honlapját, úgy találta, hogy „elég élénk karitatív tevékenységet folytattak”.

©

Egy újabb találkozón Breier László és üzlettársa, Krupp József figyelmét Jakubinyi Róbert és Földesi-Szabó arra hívták fel, hogy a kuratórium tagjai közül „sokan a Nemzetbiztonsági Hivatal hivatásos állományának magas beosztású tagjai, akik közül külön utaltak Gyarmati Györgyre, a hivatal volt főosztályvezetőjére. „Bemutattak egy APEH-állásfoglalást arról, hogy az adományozott összegeket miként lehet a törvény szerint alkalmazni az adományt adó cégekben. Breier László előtt egyébként Földesi-Szabó László nem volt ismeretlen, a médiából úgy tudta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságon magas beosztású rendőrtisztként dolgozott.

Mindezek alapján Breierék elhatározták - ez került bele az Egymásért Alapítvánnyal kötött megállapodásba is -, hogy cégeik (a Breier és Társa Kft., a Krupp és Társa Kft., illetve a Vörösvár Kft.) öt év alatt 300 millió forinttal támogatják az alapítványt. A szerződések megkötése után pedig át is utalták a pénzt a közhasznú szervezet számlájára. Úgy, hogy „erre vonatkozóan biztosan készültek szerződések, de hogy hol találhatóak, azt nem tudom, bizonytalan vagyok, lehet, hogy csak szóbeli megállapodás volt” - tette hozzá Breier vallomásában.

Megjegyezte, a három cég feltétele az volt, hogy ha a CBA-ból egyéb cégeket be tudnak vinni támogatóként, akkor más vállalkozásból utalják azokat az összegeket, amelyek a három cég esetében gazdasági eredményük miatt megterhelőek. Az újabb társaságok bevonása sikerült, mert a szintén a CBA-csoporthoz tartozó cégek, így a B. B. K.-Raktár Kft., a B. B. K. Drinks Kft., a Resti Kereskedelmi Zrt. belépett az adományozók közé. Az előbbi két társaság 25-25 millióval, a Resti Zrt. pedig 65 millió forinttal növelte meg az Egymásért kasszájában lévő összeget. Az új támogatók bevonásának „köszönhetően az alapítvány visszautalt a Breier és Társa Kft.-nek 70 millió, a Krupp és Társa Kft-nek 120 millió forintot” - közölte vallomásában Breier László. Arra azonban, hogy a visszautalás a három cég által további CBA-érdekeltségek bevonása reményében "megelőlegezett" átutalások kompenzálása lett volna, a nyomozati anyagban nem találtunk adatot.

A rejtélyesnek tűnő konstrukció és a visszautalások hátteréről szerettük volna megkérdezni Breier Lászlót és Krupp Józsefet is, de az előbbi nem kívánt nyilatkozni, az utóbbi pedig nem reagált megkeresésünkre.

Kinek érte meg az adományozás?

A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint az újonnan beszervezett CBA-s vállalkozások 115 millió forintot adtak a közhasznú szervezetnek, amely a Breier László és Krupp József érdekeltségébe tartozó társaságoknak ennél jóval többet, 190 millió forintot utalt vissza. Az esetleges különbségre a hvg.hu birtokába került dokumentumok, tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek szerint a pénzügyőrök nem kérdeztek rá.

Breier László azt mondta a nyomozóknak, hogy a támogatások után az adományozó cégek "az adóalap 20 százalékát, illetve az adományozott összeg száz százalékát írhatták le adójukból" (az érintett kissé nagyvonalú közlésének pontosítását lásd keretes írásunkban).

A CBA Kereskedelmi Kft. és a Herba Zrt. egyébként – a cégvezető elmondása szerint – tíz éve állt kapcsolatban, a Herba tejet, tejtermékeket, sajtot és tésztát szállított be a CBA-nak. Arról viszont nem volt tudomása, hogy a Herba és az Egymásért Alapítvány „közös gazdasági tevékenységet folytatott volna.”

NAV: az adomány visszaadása szabályt sérthet és visszaélést is jelenthet

A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) állásfoglalást kértünk arra, hogy jogszabályoknak megfelelő-e az, hogy egy cég pénzbeli adományt nyújt egy alapítványnak, és igénybe veszi az ezzel járó adókedvezményeket, majd az alapítvány visszautalja neki a támogatás nagy részét. Az adóhivatal válaszában a következő tájékoztatást adta szerkesztőségünknek:

 

Ha egy társaság egy közhasznú alapítványnak tartós adományozási szerződés keretében ad egymillió forintot, akkor azon túl, hogy ezt az összeget költségként elszámolhatja, további 200 ezer forinttal csökkentheti társasági adóalapját, azaz a vállalkozásnak a 10 vagy 19 százalékos adót 1,2 millió forinttal kisebb összeg után kell megfizetnie. (Van, aki a NAV-nak ezt a közlését vitatja - a szerz.)

 

Az a tény, hogy az alapítvány visszautalja az adomány összegét a társaságnak, több szempontból is visszaélést jelent. Egyrészt a társaság csak akkor élhet az adózás előtti eredmény csökkentésének kedvezményével, ha visszafizetési kötelezettség nélkül juttatja az adományt, így az alapítványtól nem lehet, nem lehetne visszakövetelni az adományt. Másrészt az alapítvány a bevételeit a közhasznú célja szerint lenne köteles felhasználni, azaz például egy gyermekek étkeztetését szolgáló alapítvány csak erre a célra költhetne. Értelemszerűen az adomány visszautalása ezt a szabályt is megsérti.

 

Végezetül az ismertetett eljárás az adózás alapelveit is sérti. A társasági adóról szóló törvény egyik alapelve az, hogy az adó csökkentését eredményező szabály annyiban alkalmazható, ha az annak alapjául szolgáló jogügylet megvalósítja a szabály célját. Értelemszerűen, ha az adományt az alapítvány visszaadja, akkor a kedvező szabály célja nem teljesül.

 

Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. További általános idevágó szabály az is, hogy az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

 

A leírtakra tekintettel egyértelmű, hogy az ismertetett eljárásban a társaság nem lenne jogosult az adományozás után az adóalap-csökkentés lehetőségét igénybe venni. Ha mégis így járnak el, akkor egyrészt a vállalkozásnak az adóhatóság által kiszabott bírságokkal, másrészt a visszaéléssel érintett magánszemélyeknek büntetőeljárással is számolniuk kell.

Krupp József az interneten figyelt fel a közhasznú szervezetre

A CBA Kereskedelmi Kft. másik ügyvezetője, Krupp József az alábbiak szerint idézte fel a nyomozó hatóság előtt az Egymásért Egy-Másért Alapítvány képbe kerülését. „Naponta több adománykérő levelet kapok… Optimális és költségkímélő megoldást kellett találni arra, hogy ne a sok és a kevés között kelljen dönteni. Tehát 2006 július végén Breier Lászlóval az interneten keresgéltem… A televízióban láttam meg első alkalommal az alapítványt, lehet, hogy a Mehmet Karcsika ügy volt. Ezt követően kerestem és találtam fel az Egymásért Egy-Másért Alapítvány honlapját és láttam, hogy kiemelten közhasznú nemzetközi alapítvány. Valamelyikünk felhívta az alapítványt. Az első találkozás 2006. július végén történt.”

Ezt követte a személyes találkozó az alapítvány illetékeseivel, Földesi-Szabó Lászlóval és Jakubinyi Róberttel, akik a szervezet bemutatása közben elmondták, hogy az alapítvány Nemzetbiztonsági Hivatalhoz kötődő tagjai „garanciák arra, hogy az alapítvány véghezviszi célkitűzéseit”. Ezekről pedig „előadták, hogy a rendvédelmi szervek rosszul állnak eszközellátottsággal, ők ezen szeretnének javítani”.

©

Fő adományozói szempont volt a rendőrség támogatása?

Az alapítvány munkájának megismerését követően pedig Krupp József a következőket mondta el vallomásában. „Elhatározásunkat erősítette, hogy ebben az időszakban – 2006. augusztus, szeptember és október hónapban – voltak a zavargások. Nem nehéz elképzelni azt, hogy mit érez egy kereskedő akkor, ha olyan utcai eseményeket lát, mint tavaly (2006) ősszel. A legális kereskedelem akkor működik, ha nincsenek zavargások. Az alapítvány a rendőrséget támogatta, ezzel a közrendet biztosította, a célok itt találkoztak.” Emiatt „megbeszéléseket folytattunk – tette hozzá Krupp József – Breier Lászlóval, Lázár Vilmossal, Gyelán Zsolttal, Baldauf Lászlóval mint a B. B. K. régió ügyvezetői és tulajdonosai. Megállapodtunk, hogy folytatjuk a tárgyalást.”

2006 augusztusában visszamentek Breier Lászlóval az alapítványhoz és aláírták a tartós adományozási szerződéseket. „Jakubinyival találkoztunk. Elmondtuk, hogy öt évre támogatnánk az alapítványt. Azt kérte, hogy hozzuk előre az öt évre vonatkozó teljes összeg megfizetését.” Így a Krupp és Társa Kft.-től, a Breier és Társa Kft.-től, a Vörösvár Kft.-től átutaltak a közhasznú szervezet számlájára összesen 300 millió forintot. Krupp is elmondta, hogy ebből az összegből, miután be tudtak vonni adományozónak más cégeket is a CBA-csoportból, visszakaptak 190 milliót.

A szintén a CBA-csoporthoz tartozó Hansa-Kontakt Kft. bevonása például úgy történt, hogy Krupp Józsefék megkérték az ügyvezetőt, Kis Attilát. Krupp így emlékezett: „Én küldtem el neki a szerződést, ő aláírta, én pedig továbbítottam az alapítvány felé. Személyes kontaktusba nem került az alapítvánnyal, de a pénzt ő utalta át.” Kis vallomásában százmillióról beszélt.

Krupp József is megemlítette a CBA és a Herba kapcsolatát, ami „az 1990-es évekre nyúlik vissza” és „milliárdos lehet az éves forgalom”. Ennek ellenére Krupp József nem ismerte a Herba-csoport képviselőit, velük kapcsolatban sem állt. Arról pedig, ahogy Breier Lászlónak, Krupp Józsefnek sem volt tudomása, hogy az Egymásért és a Herba „akár üzleti kapcsolatban is állna”. A megemlített Kis Attila vallomásában nem beszélt Krupp Józsefről.

A CBA Kereskedelmi Kft. elnöke, Baldauf László, aki egyik tagja a B. B. K. Raktár Kft.-nek is, arról beszélt vallomásában, hogy a B. B. K. Raktár tulajdonosai közül nem neki, hanem Krupp Józsefnek van teljes jogköre az irányításra, így „bármilyen adományozás, alapítási dolog, szerződés kötése a B. B. K. raktár Kft.-ben az ő feladata”. Hozzátette azt is, hogy maga a CBA központi vállalkozása, a CBA Kereskedelmi Kft. semmilyen kapcsolatban nem állt az alapítvánnyal. Baldauf László a vizsgáló kérdéseire még elmondta, hogy senkit sem ismer az alapítványtól és nem emlékszik rá, hogy mekkora adományt juttattak nekik, azt sem tudja, hogy történt a szerződéskötés, s hogy mi lett a jelentős összegű anyagi támogatás sorsa. A CBA Kereskedelmi Kft. elnöke egyedül a Herba Zrt. vezetőjét, Pongó Sándort mondta ismerősének, akivel üzleti kapcsolatban állt.

Az ismeretlen alapítványok közül az Egy-másérttal kivételt tettek

Baldauf mellett a CBA Kereskedelmi Kft. másik fő tulajdonosa és operatív vezetője, Gyelán Zsolt Tamás, akinek titulusa ügyvezető igazgató, és ő az igazgatóság elnökhelyettese is, azt közölte tanúkénti meghallgatása során, hogy üzlettársa, Krupp József mesélt neki Földesi-Szabóék alapítványáról. Hozzátette: más közhasznú szervezetek is kértek tőlük segítséget, de mivel nem ismerték őket, nem adtak támogatást nekik. Az Egymásért Alapítvánnyal kapcsolatban viszont más volt a helyzet. „A kuratórium tagjai között számomra ismeretlen, de neves emberek vannak, akik volt rendőrök, illetőleg NBH-s emberek, akik ugye akkor is azok voltak, és korábban is. Ez alapján úgy tűnt, hogy ezek a pénzek normális célokra kerülnek felhasználásra.”

Ez úgy látszik, elég volt ahhoz, hogy a Gyelán Zsolt által irányított cégek – a Budaconsum Kft., a Nagymaros Trade Kft., Verőcemaros Trade Kft., Célker Kft., a Kankun Kft., a Mádi Kft., a Szivárványliget Kft., a B-26 Kft., a CBA Holding Kft. és a Cegléd Invest Kft. – összesen 105 millió forintot adományozzanak. Úgy, hogy a cégvezető senkit sem ismert az alapítványnál, arról pedig, hogy minden rendben van a szervezetnél, egy papírból győződött meg. „Én egyetlen dokumentumot kaptam a megbeszélésen, amelyet az APEH adott ki Földesi-Szabó László részére. Én akkor még nem tudtam, hogy Földesi úr ki, de azóta a médiából ismerem. Ez egy egyoldalú ismeretség, hiszen ő nem ismer engem.” Gyelán Zsolttól megkérdezték, hogy mit tud azokról az összegekről, amelyeket az alapítvány visszautalt a Krupp és Társa, illetve a Breier és Társa Kft.-knek. A pénzek további sorsáról az ügyvezetőnek – vallomása szerint – nem volt információja.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Csikász Brigitta Itthon

Botrányos BKV-beruházás: így történhettek a visszafizetések?

A Hagyó Miklóshoz köthető, több vállalkozásnak is helyet adó Szent István körúti irodaházban volt bejegyezve az a C. C. Soft Kft., amely a szentendrei HÉV utastájékoztatási rendszerét "építette ki" botrányos körülmények között. A kft. a munkát nem megfelelően végezte el, de a BKV-tól megkapta a szerződés szerinti százmillió forintot. Ez az összeg az Egymásért Alapítvány ügyei miatt elhíresült Földesi-Szabó által vezetett párthoz vándorolt.

MTI Gazdaság

Átveszi adócsalással gyanúsított partnere üzleteit a CBA

A CBA Kereskedelmi Kft. átveszi az adócsalással gyanúsított franchise-partnere, a Delikát Kft. érdekeltségébe tartozó 19 egység működtetését, a céghez kapcsolódó mintegy 550 dolgozónak pedig biztosítja a további munkalehetőségét, és vállalja a Delikáttal kapcsolatban álló franchise-partnerek ellátását is.

Csikász Brigitta Itthon

Százmilliók mentek a CBA-vezérektől Földesi-Szabóékhoz?

Több százmillió forinttal támogatta az egyik legjelentősebb magyar üzletlánc, a CBA a csempészési ügybe és immár vesztegetés gyanújába keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványt. Legalábbis ez utóbbi nyilvántartása szerint. A szerkesztőségünk birtokába került papírok szerint a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások mintegy 670 milliót adományoztak a szervezetnek. A CBA részéről egyrészt nem tudtak, másrészt nem akartak nyilatkozni.

Csikász Brigitta Itthon

Napi százmilliós pénzmozgás a CBA–Egymásért-ügyletben

A hatóságokat úgy tűnik, egyelőre nem érdekli, hogy 2006-ban és 2007-ben az egyik legnagyobb hazai üzletlánchálózat, a CBA mintegy 670 millió forintos támogatást adott az Egymásért Alapítványnak. Pedig a szerkesztőség birtokába került iratok szerint volt olyan eset, hogy a szervezet képviselője kétszázmillió forintot emelt le készpénzben a számláról. A hatályos törvények szerint a számlavezető bank akár egy forint pénzmozgás miatt is tehetett volna bejelentést a hatóságokhoz, ám több jel is arra utal, hogy ez nem történt meg.

hvg.hu Itthon

Egymásért-ügy: újabb kérdés a rejtélyes adományozásról

Az Egy-Másért Alapítványt furcsa körülmények között több száz millió forinttal támogató CBA-cégcsoport egyik tagjának vezetője is magas állami kitüntetésben részesült október 23-án Schmitt Páltól. A hvg.hu kíváncsi lett volna, ki és milyen szempontok alapján terjesztette fel elismerésre Baldauf Lászlót, egyelőre várjuk a választ a köztársasági elnök hivatalától.

A fél világ bedőlt egy görög tudósnak, a botrány már elérte a Barbie-kat is

A fél világ bedőlt egy görög tudósnak, a botrány már elérte a Barbie-kat is

A legkisebb Volvo is zöld rendszámot kap, itt az új hibrid XC40

A legkisebb Volvo is zöld rendszámot kap, itt az új hibrid XC40

Rászóltak a tudósokra, hogy javítsák ki a tanulmányt, amely szerint szarvunk nőhet a sok mobilozás miatt

Rászóltak a tudósokra, hogy javítsák ki a tanulmányt, amely szerint szarvunk nőhet a sok mobilozás miatt

Ma 85 éves Sophia Loren, és nem tud leállni a filmezéssel

Ma 85 éves Sophia Loren, és nem tud leállni a filmezéssel

Meghalt a masszőr, aki zaklatással vádolta Kevin Spacey-t

Meghalt a masszőr, aki zaklatással vádolta Kevin Spacey-t

Nem álltak meg a telefonnál: megjött a Huawei új okosórája, a Watch GT 2

Nem álltak meg a telefonnál: megjött a Huawei új okosórája, a Watch GT 2