„Érdekes kérdés, hogy ha ezek után valaki nem úgy esküszik, hogy a végén hozzáteszi: ’Isten engem úgy segéljen!’, érvényes lesz-e az esküje?” – mondta a hvg.hu-nak Zombor Gábor, Kecskemét fideszes polgármestere.

A városvezetőt az után kérdeztük, hogy a parlament hétfőn elfogadta Kósa Lajos és Láng Zsolt módosító indítványát az önkormányzati törvényhez. A javaslat alapján mostantól mindenki számára egységessé válik a polgármesteri és helyi képviselői eskü szövege, végén az „Isten engem úgy segéljen!” formulával.

A korábbi szabályozás úgy szólt, hogy a nem hívők eskü helyett „fogadalmat” tehettek, aminek szövege – az ominózus mondat kivételével – megegyezett az esküével. Az egységesített szöveg után kérdés, mi lesz, ha valakinek meggyőződésével ellentétes a szakrális töltetű verzió. Kósa Lajos szerint javaslata ezután sem hoz semmilyen változást.

"Dehonesztáló volt"

Nincs ideológiai töltete, mindössze úgy éreztem, dehonesztáló lehet a nem hívőknek, hogy ők csak fogadalmat, és nem esküt tesznek – mondta a hvg.hu-nak Kósa Lajos. A Fidesz alelnöke hangsúlyozta, az eskü, illetve a fogadalom közti „jelentésbeli problémákat” akarta feloldani, mert úgy érezte, a „fogadalom kevésbé ünnepélyes, és kisebb értékű, mint az eskü”. Szerinte az „Isten engem úgy segéljen!” formula ezen túl sem lesz kötelező, ha valakinek ez a meggyőződése, elhagyhatja az eskütételből, Kósa szerint különben sem a szóbeli aktus, hanem az aláírt okirat a lényeges.

„A Himnusz is úgy kezdődik, hogy ’Isten, áldd meg a magyart’, mindenki énekli, még az is, aki nem hisz Istenben, még sincs senkinek semmi baja vele. Úgy gondolom, ugyanez a helyzet az ’Isten engem úgy segéljen!’ formulával is. Nem hiszem, hogy bárki meggyőződését sértené” – mondta Zombor Gábor kecskeméti polgármester.

A Fővárosi Közgyűlés régi épülete

Fazekas István

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke ugyanakkor nem érti, miért volt szükség a változtatásra – főleg, ha ennek még az előterjesztő szerint sincs jelentősége. "Én magam mindig az 'Isten engem úgy segéljen' formulával tettem le az esküt hívő emberként, de egy nem hívőnek nyilván ez nem jelentene semmit. Nem értem, hogy mostantól miért kellene őt világnézetével ellentétes szöveg elmondására kényszeríteni, vagy egy olyanra, ami számára nem jelent semmit. Nem értem, miért lett ettől jobb a törvény" – mondta Gémesi György.

Az alkotmányjogász szerint inkább csak hagyományról van szó. „Aki nem hisz, annak nyilván nem jelent majd semmit ez a mondat, de van hasonló példa ilyenre máshol is: az Egyesült Államokban a tárgyalásokon világnézettől függetlenül Bibliára tett kézzel kell esküdni, mindegy, hogy hívő, vagy nem hívő az ember” – mondta Lövétei István. Az alkotmányjogász szerint az ilyen hagyományos jogi formulák esetében nem feltétlenül bír jelentőséggel a konkrét tartalom. Az ELTE tanára szerint ha valaki emiatt fordulna bírósághoz, vagy netán Alkotmánybírósághoz – bár utóbbira 2012. január 1-től már nincs lehetősége közvetlenül – annak beadványa aligha állna meg, főleg az új alaptörvény szerint, amiben olyan kitételek is szerepelnek, mint hogy „Isten a történelem ura”.

Összeférhetetlenség

Kósa Lajos egy gyakorlati jelentőséggel bíró változást is eszközölt ugyanakkor a törvényen: jelentősen enyhültek a helyi képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. Ezután az önkormányzati cégek vezetői, alkalmazottai, az önkormányzattal munkaszerződésben álló társaságok tagjai is lehetnek képviselők – eddig ez kizáró ok volt. A Fideszből származó információink szerint ez volt az „ára” a frakció részéről annak, hogy a kétezer fő alatti kistelepüléseken a jövőben megszűnjenek az önkormányzati hivatalok.

Gémesi György az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban azt mondta, a fő vezérelvnek annak kell lennie, hogy a döntés végrehajtásáért felelős személyek ne lehessenek döntési helyzetben, azaz ne lehessenek képviselők. Ugyanakkor most, hogy az állam az oktatási és az egészségügyi intézményeket is államosítani fogja, ezek vezetőit pedig nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok révén maga a kormány nevezi majd ki, így ez a fajta összeférhetetlenség nem áll fenn a jövőben.

„Magam is kistelepülésen voltam körzeti orvos korábban, tisztában vagyok vele, hogy mekkora igény van arra helyben, hogy az orvos, a tanító részt vehessen a közéletben, képviselő legyen” – mondta Zombor Gábor, aki szerint „régi dilemma” jelenik meg az összeférhetetlenség szabályozásában, ez a rendszerváltozás óta már többször változott – enyhítettek és szigorítottak is rajta. Ő ezért nem látja aggályosnak a változtatást, ami például azt teszi lehetővé, hogy a vállalkozóként dolgozó körzeti orvosok is képviselők lehessenek. Zombor Gábor ugyanakkor tagadta, hogy – legalábbis a frakció részéről – „árukapcsolás” történt volna.