Alkotmányellenesnek találta két évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság azt a módot, ahogy pénteken megerősítő népszavazást kezdeményezett a parlamentben a Jobbik. A testület 2009-ben kimondta, ilyen típusú referendumot csakis a köztársasági elnök, a kormány és a parlamenti képviselők egyharmada szorgalmazhat.

Megakasztotta a 2011-es év utolsó parlamenti ülését a Jobbik, amikor népszavazást kezdeményezett az alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről. Az ellenzéki párt arra hivatkozott, hogy a házszabály értelmében bármely képviselő élhet ezzel a lehetőséggel a parlament által már jóváhagyott, de még ki nem hirdetett előterjesztések esetében.

A Jobbik bejelentését követően az Országgyűlés ülését levezető elnök rendkívüli házbizottság összehívását rendelte el Lázár János javaslatára. A Fidesz frakcióvezetője ügyrendi felszólalásában azt mondta, amennyiben a Ház az átmeneti rendelkezések esetében támogatja a népszavazás kiírását, akkor az eltolja az új alaptörvény hatálybalépését, míg az egyházügyi törvény esetében a "bizniszegyházak" jövőre is több milliárd forintos támogatáshoz juthatnak. Lázár arra kérte a Jobbikot, vonják vissza kérésüket, mire Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője egy óra szüntet kért, és azt mondta: megfontolják, mit lépjenek a jelenlegi helyzetben. Végül pénteken délután a házbizottság fideszes többsége a még hatályos régi alkotmányra hivatkozva stoppolta a kezdeméyezést.

Morvai Krisztina precedense

A Jobbik a referendum bejelentésekor arra hivatkozott, hogy a házszabály bármelyik képviselő számára lehetővé teszi megerősítő népszavazás kezdeményezését a kifogásolt törvényjavaslat zárószavazása előtt. A házszabály valóban ismeri a megerősítő népszavazás fogalmát, de az erre vonatkozó 109-es paragrafus nem tisztázza egyértelműen, hogy ki vagy kik kezdeményezhetnek ilyet.

Morvai Krisztina - precedenst teremtett 2007-ben

MTI / Kovács Attila

Az Alkotmánybíróság viszont 2009-ben leszögezte, az alkotmányból és nem a házszabályból kell kiindulni, amikor a jogosultak körét megállapítják a megerősítő népszavazásnál. Ugyanis 2007 végén választópolgárként Morvai Krisztina – jelenleg a Jobbik európai parlamenti képviselője – szorgalmazott ilyen referendumot a magán-egészségügyi pénztárak létrehozását lehetővé tevő törvényjavaslattal szemben. Ezt sem a parlament, sem az Országos Választási Bizottság (OVB) nem támogatta. Morvai az OVB döntése ellen az Alkotmánybírósághoz fordult, amely végül szintén alkotmányellenesnek találta a kezdeményezést.

Az Ab 2009-ben arra hivatkozott, hogy az alkotmány 28/C paragrafusa egyértelműen meghatározza, hogy megerősítő népszavazást – melyhez nem kell a választópolgárok aláírásait gyűjteni – az államfő, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada kérhet. Ilyen esetekben valóban érvényes a házszabály 109-es paragrafus, amely leszögezi, hogy a parlament a zárószavazást követő ülésen a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint határoz a népszavazásra bocsátásról. Ha az Országgyűlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a népszavazás megerősítette. Az Alkotmánybíróság szerint a házszabály – amely még csak nem is minősül jogszabálynak, inkább egyfajta szervezeti és működési szabályzatnak – nem írhatja felül az alkotmány rendelkezéseit, ezért azt csakis az alaptörvény előírásai szerint lehet alkalmazni.

A Jobbiknak 46 képviselője van, viszont 128 képviselő aláírása kellene ahhoz, hogy az Országgyűlés elrendelhesse a népszavazás kiírását.

Bár a Fidesz ügyvezető alelnöke nem utalt az Ab 2009-es döntésére és Morvai 2007-es kezdeményezésére, a házbizottság pénteki ülése után Kósa Lajos bejelentette, hogy a bizottság elutasította a Jobbik kezdeményezését. Kósa azt mondta, a még két napig hatályos alkotmány szerint népszavazást a képviselők legalább egyharmada indítványozhat. A Jobbik tudomásul vette a döntést, de Vona Gábor hangsúlyozta: súlyos hibának tartják, hogy az ország leendő alaptörvényéről nem lesz népszavazás.