A közhangulat ugrásszerű javulása volt megfigyelhető a tavalyi választásokat követő hetekben, mostanra azonban a többség csalódott az Orbán-kormányban.
A HVG megbízásából május elején 1200 fő személyes megkérdezésével készült Medián-felmérés szerint a kormány eddigi intézkedései közül egyértelműen az új alkotmány hagyta a legmélyebb nyomot az emberek emlékezetében: amikor a megkérdezetteknek az elmúlt egy év fontos döntéseit kellett „fejből” felidézniük, az alaptörvényt csaknem kétharmaduk említette. A nyugdíjrendszer átalakítása, a személyi jövedelemadó változásai és a médiatörvény is emlékezetesnek bizonyult (42, 32, illetve 29 százalék említette).
Bár a büntető törvénykönyv szigorítását spontán módon csak a megkérdezettek 11 százaléka tudta felidézni, ez volt az elmúlt egy év legnépszerűbb intézkedése, különösen a kormánypárti és a Jobbik-szavazók üdvözölték. A bankokra és egyes iparágakra kivetett különadók, a végkielégítések megadóztatása és a határon túli magyarok számára megkönnyített állampolgárság kapcsán is a helyeslők vannak többségben. A kormány számos, nagy horderejű intézkedésével azonban a válaszadók nagyobb része nem értett egyet. Különösen magas az elutasítók aránya a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe való visszaterelése, az Alkotmánybíróság (AB) jogkörének szűkítése, az szja rendszerének változtatása és a közigazgatásban bevezetett indoklás nélküli felmondás kérdésében, de a többség az új alkotmány és a médiatörvény elfogadását is rossz szemmel nézte. Az AB jogkörének szűkítésével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy már november elején (a nyugdíjrendszer átalakítása előtt) is többségben voltak azok, akik azt nem helyeselték, ám az arányuk az akkori 48 százalékról mostanra 60 százalékra nőtt. Ennél kisebb mértékben, de szintén nőtt a médiatörvényt ellenzők aránya (a januári 44-ről 51 százalékra).
A kormány egyéni képviselői indítványokkal több fontos kérdésben is el tudta kerülni a törvénytervezetek részletes vitáját. Ennek kapcsán a megkérdezettek nagy többsége (73 százalék), sőt ezen belül még a Fidesz-szavazók 56 százaléka is úgy gondolja, hogy ilyen nagy horderejű kérdésekben mindenképpen szükség lenne a szakmai és civil szervezetekkel való tárgyalásra. Az új alkotmány elfogadását követően pedig a korábbinál is magasabbra (62 százalékra) nőtt azok aránya, akik fontosnak tartanák, hogy az alaptörvényt népszavazással erősítsék meg. Bár a válaszadók harmada szerint a Fideszt a kétharmados parlamenti többség felhatalmazta, hogy ellenzéki szavazatok nélkül is teljesen új alkotmányt fogadjon el, a többség (59 százalék) szerint nem lenne szabad életbe léptetni olyan nemzeti alaptörvényt, amelyet egyedül a kormányoldal szavazott meg.
Míg tavaly júliusban a megkérdezettek több mint fele (53 százalék) pozitívan értékelte az új kormány tevékenységét, tavaszra ez az arány 33 százalékra csökkent. A tavaly még a Fideszre szavazó, de azóta onnan lemorzsolódó választók döntő többsége (84 százaléka) kritizálja a kormány munkáját, a megmaradt fideszes szavazók közül minden ötödik értékeli gyengének a kormányzati teljesítményt. Mindent egybevetve az Orbán-kormány egyéves tevékenysége a válaszadók több mint felének (51 százaléknak) csalódást okozott, míg 44 százaléknyian azt mondták, hogy az nagyjából megfelelt a korábbi várakozásaiknak. A legérdekesebb, hogy azoknak, akik emlékeik szerint a választásokon a Fideszt támogatták, 36 százaléka csalódott a kormányban (a jelenlegi Fidesz-szavazótáborban 16 százalék a csalódottak aránya, míg a Fidesztől azóta elpártoltak körében 80 százalék).
Sőt a tavaly még a Fideszt támogatók közel háromtizede ma már nem is szavazna a kormánypártra: 10 százalékuk más pártot választana, 19 százalékuk viszont egyik párthoz sem kötődik.
Erősen megosztott a lakosság abban a kérdésben, hogy az Orbán-kormány tevékenysége összességében milyen hatással lehetett Magyarország külföldi megítélésére, de lényegesen többen gondolják, hogy az elmúlt egy év inkább ártott az ország arculatának (35 százalék), mint ahányan javulást érzékelnek (21 százalék). Jellemző ugyanakkor, hogy míg a fideszes szavazóknak csak töredéke (8 százaléka) véli úgy, hogy romlott az ország megítélése, más szavazói csoportoknak csak hasonlóan csekély része lát ezen a téren javulást.
HANN ENDRE, LAKATOS ZSUZSA
Sokat köszönhet az Ozempic és a Wegovy Hollywoodnak, ott derült ki, hogy radikálisan le lehet fogyni a szemaglutid alapú gyógyszerekkel – de a függőségekre gyakorolt jótékony hatása is a sztárok által bukott ki. Rengeteg kutatás indult, hogy kiderüljön, miért válnak be számos betegség ellen a cukorbetegségre kifejlesztett gyógyszerek.
Húszévnyi lefelé nivellálás után érkeztünk meg ide, Szentkirályi Alexandra csomagtartós videójához. Vélemény.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
Justin McKenzie Smith korábban grúziai nagykövetként is szolgált.
